Nem is olyan régen még arról szóltak az elemzések, hogy a turizmusnak vége. Talán most van az utolsó lehetőség, hogy utazzunk, mert az egyre feszültebbé váló politikai helyzet, a vallási szembenállás, a terrorizmus, a globális felmelegedés és más okok miatt elszaporodó természeti katasztrófák, illetve a járványoktól való félelem miatt a világjárástól egyre többen fognak ódzkodni. A legújabb elemzések azonban azt mutatják, hogy ez a jövőkép – legalább is a 2020-ig viszonylag tisztán belátható időszakban – nem fognak valóra válni.
A világ turisztikai bevételeinek alakulása
Év | 1990 | 1995 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 |
Bevétel Md USD | 280 | 423 | 496 | 482 | 482 | 524 | 623 |
Forrás: UNWTO
Az ENSZ égisze alatt működő Világturisztikai Szervezet (UNWTO) elemzése szerint a rövidtávon gyors fejlődési periódusokat (1995, 1996, 2000) lassúbbak (2001 és 2002) váltották. Ugyanakkor a szervezet előrejelzései és az igazolt turisztikai fejlesztések szerint a rövidtávú lassulást 2020-ig bőségesen kompenzálja egy magasabb fejlődési ütem. A fejlődési modellek eredményeiből arra lehet következtetni, hogy 2020-ra a turisták száma meg fogja haladni az 1,56-1,6 milliárdot, amiből 1,2 milliárd utas a saját régióján belül marad, míg 0,4 milliárd hosszútávú útra indul.
© UNWTO |
A számítások szerint 14 év múlva is Európa lesz a legkedveltebb turisztikai célpont, hiszen az utazók csaknem fele ide szeretne eljutni. Majd Kelet-Ázsia és Óceánia, illetve Észak- és Latin-Amerika, Afrika, a Közel-Kelet és Dél-Ázsia következik. A célpontok második felében lévő desztinációk azonban rekord fejlődési ütemet vesznek fel, ami évente magasabb lehet 5 százaléknál is, miközben a világátlag 4,1 százalék körül alakul. Európa mindeközben megőrzi vezető helyét a legkedveltebb turistacélpontok között még úgy is, hogy az 1995-ös 60 százalékos részesedése 45 százalékra csökken.
A hosszútávú utazások számának növekedési üteme is átlag feletti a maga várható évi 5,4 százalékával az 1995-2020-as időszakban, miközben a régión belüli utak növekedési rátája csak 3,8 százalék. Ennek eredményeként a hosszútávú és regionális turistautak aránya az 1995-ös 82:18-as arányról 2020-ra 76:24-re módosul.
A világ legkedveltebb turista-célországai, és a legnagyobb turisztikai bevételek
Ország | Turista millió fő | Ország | Költés milliárd USD |
Világ összesen | 763 | Világ összesen | 623 |
Franciaország | 75,1 | Egyesült Államok | 74,5 |
Spanyolország | 53,6 | Spanyolország | 45,2 |
Egyesült Államok | 46,1 | Franciaország | 40,8 |
Kína | 41,8 | Olaszország | 35,7 |
Olaszország | 37,1 | Németország | 27,7 |
Nagy-Britannia | 27,8 | Nagy-Britannia | 27,3 |
Hongkong | 21,8 | Kína | 25,7 |
Mexikó | 20,6 | Törökország | 15,9 |
Németország | 20,1 | Ausztria | 15,4 |
Ausztria | 19,4 | Ausztrália | 13,0 |
… | … | … | … |
Magyarország | 12,2 | Magyarország | 4,0 |
Forrás: UNWTO
Somogyi Zoltán elmondta, hogy 2013-ra bővül Magyarország turisztikai kínálata. Példaként említette, hogy a tervek szerint addig megvalósul 10 nagy projekt és megújul 6-8 műemlékfürdő is. Az a cél, hogy az ágazat bruttó hazai termékhez történő közvetett és közvetlen hozzájárulása a jelenlegi 8,3 százalékról 10 százalékra emelkedjen 2013-ra.
A turisztikai államtitkár szerint kiemelten fontos, hogy 2013-ra az egy turista által elköltött átlagos pénzmennyiség 500 euróra növekedjen, bővüljön a turizmusban a foglalkoztatás és csökkenjen az idegenforgalom térben és időbeni koncentrációja. Emellett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák éves számát a jelenlegi mintegy 18 millióról, 2013-ra 24 millióra kívánják feltornászni.
Somogyi Zoltán elmondta, hogy az ágazat versenyképességének javítása érdekében a kormány nagy hangsúlyt fektet egyebek mellett a vonzerő-, és turisztikai termékfejlesztésre, az infrastruktúra fejlesztésére és a marketingre.
A piacról szólva a szakállamtitkár közölte: jellemző a fogyasztók változó igénye, új piacok kapcsolódnak be, változnak a szabadon elkölthető jövedelmek, valamint nőtt a potenciális fenyegetettség érzése is.
A következő hét éves költségvetési ciklusban a kormány tervei szerint a fejlesztések fő területei közé tartozik a termálvagyon turisztikai hasznosítása, a kiemelt célterületek (Balaton, Duna, Tisza) fejlesztése, a kulturális örökség megőrzése, turisztikai hasznosítása, valamint a konferenciaturizmus fejlesztése.
Van is mit fejleszteni, mert fajlagosan igen keveset keresünk a turizmuson. Az UNWTO adatai szerint Csehország, ahová fele annyi turista érkezik, mint Magyarországra szinte ugyan akkora bevételt produkál az idegenforgalomból. Horvátország pedig, ahová 4,5 millióval érkezik kevesebb látogató, mint hozzánk 3 milliárd dollárral többet inkasszál tőlük. De az oroszok is többet keresnek sokkal kevesebb látogatóval, az olyan fejlett országokról, mint Belgium nem is beszélve, mert fele annyi turista több mint kétszer annyit költ. Öröm az ürömben, hogy ezek a számok azt mutatják: Magyarországon még nagyon érdemes a turizmusba befektetni, hiszen a látogatók igen magas száma (ami akkora, mint Portugáliáé) arra vall, hogy az ország vonzó, az alacsony fajlagos bevétel pedig tágas lehetőségeket jósol.