A Monetáris Tanács hétfői ülésén 50 bázisponttal emelte 7,75 százalékra a jegybanki alapkamatot.
Török Zoltán a Raiffeisen Bank elemzője elegendőnek tartott volna egy 25 bázispontos emelést is. Elmondta: a Monetáris Tanács tagjainak döntését vélhetően befolyásolta a politikai bizonytalanság miatt megingott befektetői bizalom. Ezt erősítette a Fitch és a Moody,s múlt heti döntése is - tette hozzá, megjegyezve, hogy a politikai bizonytalanságot meglehetősen nehéz monetáris eszközökkel kezelni.
Török Zoltán úgy vélte a monetáris szigornak még nincs vége: a jegybank az év végéig 8 százalék fölé, várhatóan 8,25 százalékig emeli az alapkamatot.
Suppan Gergely a Takarékbank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacon korábban többségében volt a 25 bázispontos várakozás, de azt az elemzők még a múlt heti események előtt adott válaszait tükrözte. Az azóta történtek miatt nőtt az 50 bázispontos emelést valószínűsítők aránya - tette hozzá Suppan Gergely, aki szerint a piac is beárazta ezt a mértéket.
Az elemző utalt arra, hogy közleményében a Monetáris Tanács továbbra is az inflációs veszélyre figyelmeztet. Suppan Gergely továbbra is elérhetetlennek látja a 2008-as 3 százalékos inflációs cél teljesülését, prognózisa szerint ez inkább 4 százalék lehet. Úgy vélte: további szigorításra van szükség annak érdekében, hogy az erősebb forintárfolyammal csökkenteni lehessen az importált infláció hatását.
Az elemző arra számít, hogy az alapkamatot az év végéig 8,25 százalékra, majd jövő év elején 8,5 százalékra emeli a jegybank.