Az általános piaci meggyőződés az, hogy az EKB legközelebb decemberben még folytatja a szigorítást az inflációs nyomás és az általa kissé túlhevültnek tartott gazdasági növekedés enyhítésére, de a legújabb fejlemények nyomán az elemzők arra számítanak, hogy utána a bank ritkítani fogja az emeléseket.
Az EKB decemberben kezdett, mostani szigorítási ciklusának korábbi tapasztalata az volt, hogy a bank negyedévenként a negyedév utolsó hónapjában emel tovább - a decemberi után márciusban majd júniusban volt negyed-negyed pontos szigorítás -, azonban a nyáron a bank gyorsított, a korábban szeptemberre várt emelést már augusztus elején végrehajtotta, így, ha decemberben folytatná a szigorítást, akkor az eredetileg várt négy helyett az idén öt emelés lehetséges.
Az elemzők többsége utána lassításra számít, mert az amerikai gazdasági növekedés hirtelen lefékeződése és a jövő évi németországi áfa-emeléstől várt lassulás csökkenteni fogja a nyomást. A mostani általános várakozás az, hogy az EKB kamatszintje jövőre az első félév végén 3,75 százaléknál fog tartani.
Előzőleg, tavaly decemberig, az EKB 2 százalékos, rekord alacsony szintet tartott, 2003. június óta. A bank idei sietsége egyelőre alig mutatkozik az aktuális adatokban, de a távolabbi kilátások rohamosan romlanak.
A szeptemberi euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók arra vallanak, hogy a teljesítmény növekedése megtorpant, illetve kissé lassult, de a még emelkedő termelőiár-részmutatók igazolták az EKB gyanúját, hogy a belső inflációs nyomás még nő a beruházások fellendülése miatt, jóllehet a fogyasztóiár-infláció szeptemberben már meredeken csökkent, jelentős részben külső tényező, a kőolaj olcsóbbodása miatt.
Az euróövezetben az infláció szeptemberben 1,8 százalékra lassult az augusztusi 2,3 százalékról, tizenkét hónapra számolva: 2005. január óta első ízben került az EKB célszáma, 2 százalék alá. De sem a beszerzőmenedzser-mutatók, sem az infláció nem enyhített azon a piaci meggyőződésen, hogy az EKB folytatja a kamatemelés-sorozatát
A jelenlegi helyzet megítélése az euróövezetben még lelkes, további inflációs nyomásra utal, úgyhogy az EKB-t nem zavarja, hogy hathónapos távlatra a hangulatmutatók már erős romlást jeleznek - beárazva persze a várható kamatszigorítást is.
Az eurövezeti beszerzőmenedzser-mutatók is arra vallanak, hogy a drága nyersanyagok és a felértékelődött euró ellenére a növekedés még igen erős, ráadásul nagyobb hitelkiáramlásból táplálkozik, ezen a vonalon fenntartva az inflációs kockázatot. Az EKB-t továbbra is módfelett aggasztja, hogy az euróövezeti pénzellátás makacsul magas: augusztusban az M3-as pénzellátás növekedésének üteme, tizenkét hónapra számolva, 8,2 százalékra ugrott a júliusi 7,8 százalékról, amikor még visszaesni látszott a júniusi, 8,5 százalékos ütemről. Az EKB célszáma e téren 4,5 százalék; az ütem ez alatt ugyan soha nem volt az euróövezet történetében, de a mostani növekedés párját ritkító.
Az Európai Bizottság e hónap elején 2,5 százalékra emelte az euróövezeti GDP-növekedés idei ütemére szóló előrejelzését a májusban jósolt 2,1 százalékról. Az új előrejelzés egybevág az EKB korábban megjelent előrejelzésével. Az új jóslat szerinti eredmény rekord lenne 2000 óta, ám ez ugyancsak szigorra inti az EKB-t, amely úgy véli, hogy a növekedés túlhevült, vagyis meghaladja az inflációmentes képességet. Az EKB februárban módosított olvasatában az inflációmentes, azaz fenntartható GDP-növekedési képesség az euróövezetben közelebb van évi 2 százalékhoz, mint a korábban becsült évi 2,5 százalékhoz.
A nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is javította szeptember elején az euróövezet idén lehetséges gazdasági növekedésére szóló előrejelzését: 2,7 százalékra a májusban valószínűsített 2,2 százalékról.
Azonban az OECD szakértői úgy vélik, hogy a mostani harmadik, majd a negyedik negyedévben az euróövezeti gazdasági növekedés üteme lassulni fog, negyedévről negyedévre 0,7 százalékra, majd 0,6 százalékra.
Az EU-bizottság a harmadik negyedévre 0,5-0,9 százalékos, a negyedik negyedre 0,4-0,9 százalékos, a jövő évi első negyedévre 0,2-0,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsít az euróövezetnek, szintén rendre az előző negyeddel összevetve.
Az első negyedévben az euróövezeti GDP 0,8 százalékkal, a másodikban 0,9 százalékkal gyarapodott, rendre az előző negyedhez viszonyítva. Az első negyedben 2,1 százalékos, a másodikban 2,6 százalékos volt a GDP-növekedés az euróövezetben éves összehasonlításban.
A brüsszeli bizottság szerint az idei növekedést főleg a belső kereslet táplálja, habár nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet.
A lakossági fogyasztás növekedésének üteme, rendre az egy évvel azelőttihez viszonyítva, a második negyedben 1,7 százalékra lassult az első negyedévi 1,8 százalékról, a beruházások viszont 4,6 százalékkal bővültek, sokkal gyorsabban az első negyedévi, 3,7 százalékos ütemnél. Ezt a lendületet az export bővülése már nem igazolta teljesen: 9,0 százalékra lassult az első negyedévi 9,6 százalékról, igaz, az import növekedése is lefékeződött: értékben 8,3 százalékra lassult az ütem az első negyedévi 9,9 százalékról.
A bizottság feljebb igazította az euróövezet évi átlagos inflációjára szóló előrejelzését is: 2,3 százalékra a májusban jósolt 2,2 százalékról. Az egész EU-ban is ennyit vár, a májusban jósolt 2,1 százalék helyett.
Az EKB augusztus végén 2,3-2,5 százalékra emelte az inflációs előrejelzését a korábbi 2,1-2,5 százalékról.