Mint ismeretes, Magyarországon regisztrációs adót kell fizetni a belföldön forgalomba helyezendő személygépkocsik után. Az adó mértékét a károsanyag-kibocsátás, az üzemanyag típusa és a motor hengerűrtartalma alapján határozzák meg, s ez a mérték nem függ attól, hogy új vagy használt személygépkocsiról van szó, valamint nem tükrözi a használt személygépkocsik értékének csökkenését.
Két magyar állampolgár, Nádasdi Ákos és Németh Ilona – egymástól függetlenül – indított keresetet Magyarországon, mert úgy vélték, hogy a Németországban vásárolt személygépkocsijukra itthon kirótt regisztrációs adó mértéke sérti a közösségi jogot. Az ügyeket vizsgáló bíróság az Európai Közösségek Bíróságához fordult, s az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseiben azt kívánta megtudni, hogy összeegyeztethető-e a magyarországi regisztrációs adó a közösségi joggal.
Miután a bíróság megvizsgálta szóban forgó adó összeegyeztethetőségét azzal az uniós jogszabállyal, amely szerint a tagállamok nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre vonatkozó adónál magasabb belső adót.
A Bíróság megállapította, hogy az az új személygépkocsi, amely után Magyarországon megfizették a regisztrációs adót, idővel veszít piaci értékéből. Ezzel az értékvesztéssel arányosan szintén csökken a személygépkocsi megmaradó értékében foglalt regisztrációs adó összege. A jármű eredeti értékének csak tört részéért értékesíthető használt személygépkocsiként, amely rész magában foglalja a regisztrációsadó-maradványt.
Márpedig a valamely másik tagállamban vásárolt, Magyarországon nyilvántartásba vett ugyanolyan típusú, korú, valamint a futott kilométert és egyéb jellemzőit tekintve is azonos személygépkocsit e kategóriában 100 százalékos regisztrációs adó terheli. Következésképpen magasabb regisztrációs adó terheli a behozott használt személygépkocsikat, mint a Magyarországon már nyilvántartásba vett hasonló használt autókat.
Ilyen körülmények között a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a közösségi joggal ellentétes az olyan adó, mint a regisztrációs adó, amennyiben annak összegét a személygépkocsik értékcsökkenésének figyelembevétele nélkül kell kiszámítani, aminek folytán az adó más tagállamból behozott használt személygépkocsikra történő alkalmazása esetén az adó összege meghaladja a belföldön már nyilvántartásba vett hasonló használt személygépkocsik maradványértékében foglalt adó összegét.
A Bíróság azt is közölte, hogy ítéletének hatályát „nem szükséges korlátozni”.
Ellentétes az EU-joggal a magyarországi regisztrációs adó
Utolsó frissítés:
A regisztrációs adó ellentétes a közösségi joggal, amennyiben magasabb összegben terheli a behozott használt személygépkocsikat, mint a Magyarországon már nyilvántartásba vett hasonló használt személygépkocsikat – állapította meg csütörtökön kihirdetett ítéletében az Európai Bíróság.