A pénzügyi vállalkozások 2006 első félévében 24,2 milliárd forint adózott eredményt értek el, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A jövedelmezőség a tavalyi első félévihez képest némileg csökkent - az eszközjövedelmezőség (ROA) 2,4-ről 2,3 százalékra, a tőkejövedelmezőség (ROE) 29,1-ről 28,6 százalékra -, ám még így is kiemelkedő és meghaladja a bankok jövedelmezőségét - állapítja meg az elemzés.
A szektor összesített mérlegfőösszege június végén 2293,9 milliárd forintot tett ki, egy év alatt 29,1 százalékkal bővült. A szektor koncentrációja változatlanul magas, 25 - többségében banki tulajdonú - pénzügyi vállalkozáshoz tartozik a mérlegfőösszeg 76,6 százaléka.
A PSZÁF értékelése szerint folytatódott a pénzügyi rendszer belső és külső integrációja: a bankok és a befektetési vállalkozások összeolvadása, a bankok és a biztosítók tevékenységének közeledése, a határon átnyúló tevékenységek szélesedése, a közös termékek kibocsátása.
Az infláció 2007-re várhatóan több százalékponttal nőni fog. Ennek következtében a jegybanki alapkamat további emelése sem zárható ki, a kiigazítás mértéke azonban kérdéses. Tekintettel az egyensúlyjavító program hangsúlyosan költségvetési jellegére, valószínű, hogy a kiigazítás csökkenő reálkamatszint mellett is megvalósítható lesz – állapítja meg a jelentés.
A valuta-, részvény- és kötvénypiac instabilitása Magyarországon a globális irányzatot jelentősen meghaladó mértéket ért el. Ennek oka egyrészt az, hogy a magyarországi piacok feltörekvő (fejlődő) státuszában vannak, másrészt pedig, hogy a magyar költségvetés egyensúlyhiányos. A forint mind a vezető valutákhoz, mind a közép-európai valutákhoz képest leértékelődött, új szintje fundamentális szempontból (a vásárlóerőparitás és a relatív munkatermelékenység szempontjából) nem tűnik túlértékeltnek.
A magyar (elsősorban forint) államadósság kockázati felára számottevően nőtt, és a forint állampapírok piacát érdemben sújtotta a vezető valuták közül a dollárral szembeni kamatkülönbözet jelentős csökkenése is. Az egyensúlyjavító program elfogadása, illetve a júliusi globális piaci korrekció azonban mind a forintot, mind pedig a magyar államkötvényeket erősítette.
A bankok közötti verseny fokozódására utal a jelentés szerint az alacsonyabb kamatréssel járó devizahitelek terjedése, a kockázatosabb termékek (szabad felhasználású devizahitel, kártyahitelek) térnyerése, a hitelezési feltételek lazulása (gépjárműhitelek), a fiók- és ügynökhálózat gyors bővítése, az új külföldi szolgáltatók (határon keresztüli vagy fiók) belépése, egyes nagy biztosítók expanziója a kiskereskedelmi bankszolgáltatások területére, és számos pénzügyi innováció megjelenése.