Kovács László az EU adóügyi bioztosa. A versenyképességet szolgáló adózás kell © Dudás Szabolcs |
Az adóügyi biztos beszámolt róla, hogy az adórendszerrel összefüggő akadályok lebontásának elve mentén készül a társasági nyereségadóra vonatkozó egységes alapszámítási rendszer koncepciója. Magyarázata szerint erre azért van szükség, mert jelenleg minden ország másképp számítja ki a nyereségalapot. Ez sok adminisztratív nehézséget, többletköltséget, átláthatatlanságot jelent, továbbá nem ad lehetőséget egy vállalatcsoport számára, hogy az egyik tagállamban keletkező nyereségből leírhassa egy másik tagállamban keletkező veszteségét. Mindezt ki lehet küszöbölni.
Kovács László elmondta, hogy a koncepció lelkes támogatókra talált az üzleti életben, mellette van az Európai Parlament illetékes bizottsága, valamint az EU Gazdasági és Szociális Tanácsa is, a tagállamok azonban egyelőre megosztottak a kérdésben. A politikus szerint a jogszabálytervezet 2008 elejére elkészül, s bár arra kevés az esély, hogy egyhangú döntéssel, de a tagállamok harmadának részvételét jelentő úgynevezett megerősített együttműködéssel életbe léphet.
Az adóügyi biztos szólt a gépjárműadózás egységesítésére vonatkozó elképzelésekről is. Ennek lényege, hogy 5-10 éven belül megszűnne a regisztrációs adó, melynek összege fokozatosan beépülne egy üzembentartási adóba. Az adózás így nem a jármű üzembe helyezésével, hanem használatával lenne arányos. Szavai szerint ennek előnye az egységes uniós autópiac létrejötte, valamint azok a vásárlók, akik külföldön vett autójukat be akarják hozni, megmenekülnének a kettős adóztatástól. Emellett 2009-től az adó 25 százaléka, 2011-től 50 százaléka az autó szén-dioxid-kibocsátásától függne. Vagyis a javaslat környezetbarát is.
Kovács László hangsúlyozta: mindez az egységesítést célozza, a tagállamok adószuverenitása megmarad, hiszen az adó mértékét minden tagállam maga határozza meg. Az adóügyi biztos végezetül szólt az adócsalások elleni fellépés szükségességéről. Tájékoztatása szerint az EU-ban a be nem fizetett adó mértéke becslések alapján meghaladja az évi 250 milliárd eurót. Ez tízszer akkora összeg, mint amennyit Magyarország a következő hét évben kaphat a közösségtől.