A hírnév helyreállításához tettekre van szükség

Cégvezetők munkában. Krízis közben nincs rejtőzködés © sxc.hu

„Ma már a vállalatvezető bocsánatkérése kevés, és nem is igazán alkalmas a vállalattal szembeni aggodalmak csillapítására, ha válság következik be egy cégnél” – mondta Leslie Gaines-Ross, a Weber Shandwick vállalati hírnévvel foglalkozó vezető szakértője, a kutatás vezetője. „Fontos, hogy a bocsánatkéréssel megtörténjen a felelősség felvállalása, de a vezetőségnek ennél tovább kell mennie krízis esetén, és meggyőznie minden érdekelt felet arról, hogy képes a probléma rövid és hosszú távú kezelésére.”

A megkérdezett 950 nemzetközi vállalatvezető közel háromnegyede úgy gondolja, hogy a legjobb módszer a hírnév helyreállításához, ha a vállalat bejelenti, hogy milyen konkrét lépéseket tervez a probléma megoldására (76%), kialakít egy válság-előrejelző rendszert (76%), és olyan folyamatokat épít be a működésébe, amelyek bizonyítják, hogy a vállalat elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás mellett (73%). További preferált stratégia a jogi szakértővel való egyeztetés a válság nyilvános kommentálása előtt (72%), rendszeres jelentés közzététele a probléma megoldására tett erőfeszítések eredményeiről (71%), illetve a történtek minél gyorsabb nyilvánosságra hozatala (71%). A fenti lépések segíthetnek abban is, hogy megfékezzék a kedvezőtlen médiavisszhangot, mivel bizonyítják, hogy a vállalat átláthatóan viselkedik és kezdeményező szerepet vállal. a válság kezelésében.

Kell-e foglalkozni az egyéni webes felhasználók kritikáival?

A nemzetközi vállalatvezetők többsége – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – egyetértett abban, hogy a bloggerek kritikáinak megválaszolása nem hatékony kiindulópontja a vállalati hírnév helyreállításának. Mindössze 39% tartotta ezt jó ötletnek. „A döntéshozók szerint előbb a probléma megoldására kell koncentrálni, illetve azt kell megérteniük, hogy mi volt a probléma gyökere, és csak azután korrigálni a világhálón tévesen megjelent információkat” – vélekedett Gaines-Ross. „A kutatási eredmények fényében ez nem meglepő, mivel a felmérésből az is kitűnt, hogy a vállalatoknak csupán töredéke figyel a vállalati hírnevet érintő online megjelenésekre.

A megrendült vállalati hírnév helyreállítását segítő lépések

	Összesen	Észak-Amerika	Európa	Ázsia
Konkrét lépések bejelentése a probléma megoldására	76	83	73	78
Válság-előrejelző rendszer kialakítása	76	83	69	82
A vállalat társadalmi felelősségvállalását bizonyító folyamatok kialakítása	73	75	69	74
Minden nyilatkozat előzetes egyeztetése jogászokkal	72	74	68	76
Rendszeres helyzetjelentés publikálása a probléma megoldásának eredményeiről	71	78	69	70
A történtek gyors és őszinte nyilvánosságra hozatala	71	73	72	70
Annak meghatározása, hogy a probléma az egész iparágat vagy csak a vállalatot érinti	67	60	68	62
A vezérigazgató vagy elnök nyilvános bocsánatkérése	59	57	57	64
A negyedéves bevételi célok elérése	57	50	59	47
A vállalati hírnév biztosításáért felelős pozíció létrehozása	47	45	50	42
Nyilvános szereplés elkerülése mindaddig, amíg az összes tény rendelkezésre nem áll	45	46	39	46
A blogokban található hamis adatok, állítások cáfolata	39	31	40	41
Az igazgatóság tagjainak eltávolítása vagy a vezetőség átalakítása	26	14	27	21
A média távoltartása a vállalat vezetőségétől	20	16	21	17

Forrás: Weber Shandwick Safeguarding Reputatio kutatása, a KRC Research kivitelezésében.

A nemzetközi vállalatvezetők csupán 20%-a gondolja, hogy a hírnév helyreállításában segíthet, ha a krízist követően távol maradnak a médiától.

„A vállalatvezetők a szervezet arcai, és ha gond van, ki kell állniuk és nyíltan beszélniük a problémáról – mondta Gaines-Ross. A nyílt, őszinte vezetői kommunikáció mellett a vállalatok úgy nyerhetik vissza hírnevüket, ha nyilvánosságra hozzák, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni a probléma megoldása érdekében, időben felkészülnek a lehetséges válsághelyzetekre és világos felelősségi köröket állítanak fel a szervezeten belül.”

A kötelezettségvállalás új szabályai

„A vezetőknek jobban meg kell érteniük a kötelezettségvállalás szabályait, ellenkező esetben könnyen a kritikus figyelem középpontjában találhatják magukat. Mivel minden 10 vállalati vezető közül 9 úgy gondolja, hogy a vállalati hitelvesztés egyre fenyegetőbb veszélyforrás, ezért ajánlatos már előzetesen kidolgozni a hírnév helyreállításának lehetséges stratégiáit” – kommentálta a kutatást Andy Polansky, a Weber Shandwick elnöke.

„Érdekes módon a különböző üzleti gyakorlat, üzleti kultúra és munkastílus ellenére a vezetők világszerte egyetértenek abban, hogy melyek a jó stratégiák a hírnév válság utáni helyreállítása során. Kutatásunk rámutat arra, hogy a vállalatok hogyan tudják megőrizni és helyreállítani hírnevüket, és hogyan tudják előzetesen azonosítani a fenyegető jeleket ” – mondta Polansky.

Bár a kutatás nem terjedt ki Magyarországra, Szűcs Ervin, a Weber Shandwick budapesti irodájának vezetője szerint a magyar kultúrával összhangban az itthoni vállalatokra még inkább jellemző a reaktív és szégyenlős hozzáállás a válságok kezelése során. „Sajnálatosan kevés magyarországi vállalat előrelátása terjed ki a hatékony válságmegelőzési rendszerek alkalmazására, és ennek megfelelően a válság bekövetkeztekor sokszor kapkodás tapasztalható, ami gyakran a válság eszkalálódásához vezet.” Szűcs szerint ilyen helyzetben a magyar vállalatvezetők nagyobb arányban próbálnak háttérben maradni, mint a felmérésben résztvevő külföldi társaik.