J. P. Morgan iroda Londonban. Pozitív szemlélet © erichkeller.com |
A pénteken Londonban kiadott novemberi jelentés szerint a portfoliókban tartott forintpiaci befektetések alulsúlyozottsági indexe ebben a hónapban erős további javulással mínusz 0,5 volt az októberi mínusz 1, a szeptemberi mínusz 2,2, az augusztusi és júliusi mínusz 2,5, a júniusi mínusz 2,9, a májusi, az áprilisi és a márciusi mínusz 2,4, a februári mínusz 2,3, a januári mínusz 2,2, a tavaly decemberi mínusz 2,1 és a tavaly novemberi mínusz 1,8 után a plusz 10 és mínusz 10 közötti indexskálán.
Ez azt jelenti, hogy a júniusi mélypontról óriási mértékben, 2,4 ponttal javult a forintbefektetési eszközök súlyozottsági indexe, azzal párhuzamosan, ahogy a piaci szereplőknek a kiigazítási csomag végrehajtásával kapcsolatos kezdeti borúlátása folyamatosan enyhül. A júniusi forint-alulsúlyozottsági index – mínusz 2,9 – az eddigi mélypont volt Magyarország esetében a JP Morgan hasonló felméréseinek kezdete óta; ezt a ház az akkori felmérésben azzal magyarázta, hogy a piac csalódással fogadta a kormány költségvetési intézkedési csomagját.
A kezdeti csalódottság a hitelminősítőkre is jellemző volt. A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője júniusban, a költségvetési egyensúlyi program ismertetése után rontotta az addigi elsőrendű „A mínusz”-ról a már csak közepes befektetői, spekulatív elemeket is tartalmazó „BBB plussz”-ra a szuverén magyar devizaadós-kockázati osztályzatot, azzal az indokkal, hogy a cég szerint a közfinanszírozás állapotában megismert romlás nagyobb mértékű, mint amennyit a csomag javíthat rajta. Az S&P ráadásul a rontott osztályzaton is fennhagyta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást.
Azóta azonban számottevően javult a kiigazítási terv végrehajtási esélyeinek megítélése a londoni elemzők körében. November elején a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő - amely általában a legtürelmetlenebb a hitelminősítők közül Magyarországgal szemben - a magyar költségvetési kilátásokról kiadott új jelentésében azt írta: a ház központi forgatókönyve az, hogy 2007-ben sikerül az idei évre várt 10,1 százalékról a kitűzött 6,8 százalékra csökkenteni az ESA-szabvánnyal számolt államháztartási hiányt, és a deficit 2008-ban is közel lesz a 4,3 százalékos célhoz.
Rövid időn belül ez volt a második olyan jelentés a londoni elemzői közösségben, amely a korábbiakhoz képest viszonylag derűlátón ítélte meg a következő két év költségvetési kilátásait. A JP Morgan előző heti jelentése szerint a cég elemzői néhány nappal korábban ismeretszerző látogatást tettek Budapesten, és ennek során "igen jelentős bizalmat" tapasztaltak aziránt, hogy a kormány képes lesz teljesíteni az ESA-szabvánnyal számolt deficitcélt, sőt a hiány ettől akár el is maradhat.
A ház elemzői a magyarországi látogatásról Londonban kiadott összefoglalóban kiemelték: független szakértők és most már az MNB illetékesei is azzal számolnak, hogy a 2007-es költségvetési hiány 0,6-0,8 százalékponttal el fog maradni a 6,8 százalékos hivatalos céltól.
A JP Morgan az alapkezelőket a feltörekvő piaci befektetési eszközök súlyozását kimutató havi felmérésekben arról kérdezi, hogy milyen mértékben tartják portfoliójukban túl- vagy alulsúlyozott pozícióban a feltörekvő térség deviza- és kamattermék-piaci konstrukcióit. A válaszokat – az alapkezelők tényleges feltörekvő piaci befektetéseivel súlyozva – plusz 10-től (jelentősen túlsúlyozott) mínusz 10-ig (jelentősen alulsúlyozott) terjedő skálán dolgozzák fel.
A súlyozottsági pozíciók havi változásáról pénteken közölt novemberi jelentés szerint a rövid – vagyis az árfolyamesésre játszó fedezetlen vásárlási – forintpozíciók további leépítése volt jellemző az elmúlt hónapra, miután az amerikai hozamok esése nyomán visszatért a hozamelőny-játék iránti kedv a piacra.
A magyarországi politikai feszültség csökkenése, valamint az ikerdeficit alakulásáról érkező „kedvezőbb hírek” is arra utalnak, hogy e globális hozamelőny-keresés még lejjebb fogja hajtani az euró forintárfolyamát, áll az elemzésben.
A JP Morgan ugyanakkor megemlíti, hogy a forintra a következő hetekben az esetleges Moody's-leminősítés jelentheti a fő kockázatot.
A Moody's Investors Service hitelminősítőnél a szuverén magyar adóskockázati besorolás elsőrendű „A1” – más hitelminősítők metodikájában ez „A plussz”-nak felel meg –, ami három fokozattal jobb a Fitch Ratings és a Standard & Poor's által egyaránt érvényben tartott „BBB plussz”-nál. A Moody's ugyanakkor leminősítést valószínűsítő negatív kilátással látta el a magyar osztályzatot, amelyre nemrégiben külön leminősítési vizsgálatot is bejelentett; ez a negatív kilátásnál eggyel erősebb jelzés a valószínű osztályzatrontásra.
Ha azonban ez be is következnék, a magyar adósosztályzat nagy eséllyel továbbra is az elsőrendű „A” sávban maradna a Moody's listáján, mivel – főleg EU-tag – szuverén adósok esetében, ha nincs heveny külső fizetési válság, elenyészően ritka az egyszerre három osztattal való leminősítés. A Moody's-nak ennyivel kellene rontania a magyar besorolást ahhoz, hogy az nála is a már csak megszorításokkal befektetőinek tekintett „Baa” sávba kerüljön át, amely megfelel a „BBB”-nek a többiek módszertanában.
A JP Morgan novemberi elemzésében vizsgált tizenegy térségi feltörekvő piac összesített átlagos súlyozottsági indexe az augusztusi mínusz 0,1-ről, a már kismértékű túlsúlyozottságot jelző szeptemberi plusz 0,2-ről és az októberi plusz 0,7-ről plusz 1,2-es szintre emelkedett tovább, a kockázatvállalási hajlam folytatódó erősödése nyomán.
A hasonló kimutatások kezdete óta augusztusban fordult elő első ízben, hogy a vizsgált feltörekvő térség egésze alulsúlyozottá vált a felmérésbe bevont alapok portfolióiban.
A novemberi felmérés szerint a térségen belül ebben a hónapban a szlovák korona súlyozottsági indexe javult a legnagyobb mértékben, mínusz 0,8-ről mínusz 0,1-re, miután a piac egyre biztosabbra veszi, hogy Szlovákia két év múlva belép az euróövezetbe.