Drágul a külföldi nyaralás

HVG

Fatalista utazásszervezők jobban tették volna, ha 2006-ban fel sem húzzák a rolót, hiszen 2000-ben a Jorgos Travel, 2002-ben a West Travel, 2004-ben pedig az Eurotours dobta be a törülközőt, így szakmai körökben már a tavasszal azt találgatták, az idén ki kerül sorra. Pedig akkor még szó sem volt 285 forintos euróárfolyamról, még az előrelátóbbak vagy éppen a nagyobb haszonra ácsingózók is csak 270-275 forinttal kalkuláltak. Így nem meglepő, hogy a forint mélyrepülése dilemma elé állította a kiutaztatással foglalkozó, évente mintegy 700-800 ezer turista kegyeiért versengő több mint félezer irodát: vagy árat emelnek, ami az óriási túlkínálat miatt már egy-két héten belül ronthatja a piaci pozíciójukat, vagy a nagyobb forgalomban bízva kockáztatnak, amivel viszont veszélybe sodorhatják a vállalkozást és persze az utasokat is.

A választott árpolitika a jelek szerint tulajdonostól és mérettől független (lásd táblázatunkat), az igazság pillanata pedig úgyis csak augusztus végén, szeptember elején jön el. Többnyire ugyanis a szezon végi elszámoláskor derül ki, van-e elég pénz a hátralékok kifizetésére, vagyis sikerült-e utasokkal megtölteni a lekötött charterjáratokat és szállodai szobákat. A nagyobb tartalékkal rendelkező, tőkeerős cégek kétségtelenül előnyben vannak, ők ugyanis már előre, akár 260-265 forintos euróárfolyamon kifizették a számlák tetemes részét, így most nem kell árat emelniük, és a nagyvonalú gesztusból még veszteségük sem keletkezik. Így történt ez például a közös, tunéziai-magyar tulajdonosi körhöz tartozó Best Reisen és Medina Tours esetében, amelyek egyelőre tartják tarifáikat, miközben a világ legnagyobb utazási vállalkozásának, a tőkeerőben ugyancsak nem szűkölködő osztrák-német TUI csoportnak a magyarországi leányvállalata 7 százalékos áremelésről döntött. Bár a franchise-rendszert működtető anyacég piaci vélemények szerint mintegy 30 százalékos árréssel dolgozik, ezúttal túlságosan alacsony árfolyammal kalkulált.

Az utazásszervezők mindenesetre árgus szemmel figyelik, mit tesz a másik, és zömük előbb-utóbb várhatóan rászánja magát az 5 és 10 százalék közötti áremelésre. Nem mindegy azonban, milyen mértékű a drágulás, és mikortól lép életbe. Az utazási szerződésben meghatározott díjakat ugyanis a jogszabályok alapján legfeljebb 10 százalékkal lehet emelni, de azt is csak meghatározott feltételekkel, így például legkésőbb 20 nappal az indulás előtt.

HVG

Az időérzék azonban nem erősségük az utazási irodáknak, legalábbis ezt tapasztalták a fogyasztóvédők. A leggyakoribb eset az, hogy az utazásszervezők a repülőgépek üzemanyagának, a kerozinnak a drágulására hivatkozva fizettetnek 4-5 ezer forinttal többet, mint amennyi az eredeti kontraktusban szerepel. Az utazási szerződést szabályozó kormányrendelet ugyanis az árfolyammozgás, valamint az adók és illetékek módosulása mellett valóban lehetővé teszi a díjemelést a közlekedési költségek változása esetén - ám csak abban az esetben, ha az nemzetközi egyezményen alapuló díjszabás vagy hatósági ár változása miatt történik, nem beszélve arról, hogy az utazás megkezdése előtti három hét akkor is tabu. Miután a szabálytalan gyakorlat már tavaly nyáron elharapózott, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az idén már nem elégszik meg a figyelmeztetéssel, hanem közérdekű keresettel bírósághoz fordul. Ezt valószínűleg már az sem akadályozhatja meg, hogy a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége a jogszabály módosítását kezdeményezte, hogy az árfolyammozgáshoz hasonlóan az üzemanyagárak kiszámíthatatlan emelkedését se kelljen lenyelniük. A Magyar Turisztikai Hivatalban elkészítették ugyan a rendelet tervezetét, ám az még az úgynevezett tárcaköröztetésre sem ment ki. Igaz, ebben az idényben már a fogyasztóvédők pereskedése sem hozhat közvetlen eredményt, ítélet ugyanis leghamarabb az ősszel várható.

A megtévesztően alacsony árak miatt azonban már az idén is eljárásokra számíthatnak az utazási irodák, méghozzá nemcsak a fogyasztóvédelem, hanem a komolyabb büntetési tételeket is kiszabó Gazdasági Versenyhivatal (GVH) részéről is. A GVH szolgáltatási irodájának vezetője, Torjákné Amberger Teréz a HVG-nek elmondta, hogy a reklám- és a versenytörvényt is megsérthetik azok az utazási irodák, amelyek egy-egy ajánlat esetében csak az alapszolgáltatás árát hirdetik, számos kötelező szolgáltatást viszont elhallgatnak, így kúszik fel a 99 ezer forintos akciós ár 130-140 ezer forintra.

Az árérzékenység egyébként annyira meghatározó a magyar turisták körében, hogy a szakmabeliek úgy tartják: a terrorveszélyes övezetek biztosan számíthatnak a magyarokra, csak olcsó legyen a szolgáltatás. A tapasztalatok szerint a rettenthetetlen magyar turistáknak csak a szennyezett ivóvizű Miskolctól szállt inukba a bátorságuk (lásd Karsztvíz sújtotta övezet című írásunkat). A külföldre utazni vágyóknak az sem szegi kedvét, hogy az idén már három magyar áldozata is volt a turistaparadicsomokban elkövetett merényleteknek. Áprilisban az egyiptomi Dahabban ketten haltak meg, a múlt héten a törökországi Antalyában pedig egy magyar vesztette életét, az utazási irodák forgalmán azonban ez mit sem változtatott.

Az utazásszervezők lobbierejének köszönhetően a Külügyminisztérium nem sieti el, hogy újabb országokat vegyen fel arra a listára, ahová nem javasolja a kiruccanást. Így, bár Egyiptomban az elmúlt két évben már csaknem 150 halálos áldozatuk volt a turisták elleni terrorista akcióknak, az odautazás a külügyi tárca szerint mindössze "fokozott biztonsági kockázatot rejt". Ebben az esetben ugyanis nem lép életbe az utazási szerződéseket szabályozó kormányrendeletnek az a passzusa, miszerint az utas minden további indoklás nélkül bármikor elállhat az utazástól, és a befizetett pénzt is vissza kell kapnia, ha a szóban forgó úti cél felkerül a külügyi listára. A tárca konzuli főosztályának vezetője, Takács László a HVG kérdésére diplomatikusan csak annyit mondott, hogy jó az együttműködésük az utazási irodákkal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Külügyminisztérium felnőttként kezeli az állampolgárokat, akik szabadon mérlegelhetik, hová utazzanak, és pusztán a merényletveszély miatt Madrid vagy London sem ajánlatosabb, mint Dahab vagy Antalya.

A kiutaztatók mindenesetre bizakodók: az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is 10-15 százalékos piacbővüléssel számolnak. A magyar turistáknak azonban még a többnapos külföldi utak esetében is csak az egytizede kér segítséget utazásszervezőtől, vagyis a külföldi utazási szolgáltatásokra évente elköltött csaknem 600 milliárd forintnak csupán a töredéke fut rajtuk keresztül. Az egyéni utazók viszont, amint átlépik a határt és benzint vesznek vagy szállásra költenek, azonnal és közvetlenül érzik, milyen keveset ér újabban a forintjuk. Ezért az Ecostat kutatásvezetője, Liskáné Pólya Lenke arra számít, hogy a magyar valuta gyengélkedése összességében a belföldi turizmusnak kedvez: sokan balatoni nyaralással pótolhatják a drága eurót felemésztő olasz tengerparti utat, miközben a külföldieknek most érdemes Magyarországra jönniük, hogy élvezzék az olcsó forint előnyét.

SZABÓ YVETTE