HVG |
Annál jobban meglepődhettek a minap a támogatott forinthiteleket felvevők, amikor azt hallhatták, a veszély most őket fenyegeti. Hiteleik jelentős drágulását jósolja ugyanis több elemző, és a Magyar Nemzeti Bank is megpendítette áprilisi stabilitási jelentésében, hogy a növekvő törlesztőrészletek miatt devizahitelekbe menekülhetnek a forintadósok. A kedvezményes kamatokat ugyanis feljebb srófolhatja az áprilisban 7,5 százalékról 8, e hét hétfőn pedig 8, 25 százalékra emelt jegybanki alapkamat, illetve a hitelkamatok szempontjából irányadó állampapír-piaci hozamok emelkedése.
Nem eszik olyan forrón a kását - állítják viszont több pénzintézetnél. Az ügyfeleknek felszámított kamatok lényegében csak a lakástámogatásokról szóló kormányrendeletnek a támogatásokat erőteljesen visszanyeső, 2003. december 22-ei módosítása után igényelt hiteleknél követik a piaci mozgásokat - tájékoztatta a HVG-t a szövevényes szabályozásról Dozmati Erzsébet, az FHB Jelzálogbank ügyvezető igazgatója, aki szerint három csoportba sorolhatók a kedvezményes lakáshitelek.
Az elsőbe a 2003. június 16-a előtt hatályos szabályok szerint felvett lakáshitelek tartoznak, amelyeknél az új lakásra kapott hitel díja, azaz a kamat és a kezelési költség együtt sem lehet több évi 6 százaléknál. Ugyanez a 6 százalékos díjplafon érvényes a használt lakásokra eddig az időpontig felvett kölcsönökre is a futamidő hatodik évétől (a legtöbb ilyen hitel mára elérte ezt a kort).
A második csoportba a 2003. június 16-a és 2003. december 22-e közötti szabályok szerint folyósított hitelek tartoznak. Ebben a körben is 6 százalékos volt és marad a használt lakásra adott kölcsön díjplafonja, az új lakásé viszont 5 százalék. A legjobban tehát azok járnak, akik ebben az időszakban igényeltek új ingatlanra kölcsönt. Ők több tízezren voltak, ugyanis akkortájt valóságos pánikot okoztak a lakástámogatás eltörléséről szóló híresztelések, így aki csak tehette, előrehozta hiteligénylését. Összesen több százmilliárd forintra adtak be hitelkérelmet 2003 nyarától az év végéig, s így lényegében húsz évre bebetonozták az akkoriban érvényes 5-6 százalékos díjplafont.
Bár rémhírnek bizonyult a lakástámogatások megszüntetése, a piaci szelepeket megnyitó és a kondíciókat a mindenkori állampapírhozamokhoz igazító új kamatalakítási szabályok drágították a - harmadik csoportba sorolható - 2004-től folyósított támogatott hiteleket. A kamatok minimum 3 százalékpontos emelkedésének magyarázata, hogy ez idő tájt 12,5 százalékon állt a jegybanki alapkamat, ami az állampapírhozamokat is magasan tartotta. Emiatt a támogatott forinthitelek éves díja 2004-ben az OTP Banknál a korábbi több mint másfélszeresére, a K&H Banknál pedig csaknem kétszeresére nőtt. Igaz, ezek a hitelek később - az irányadó kamat és az állampapírhozamok mérséklődésével - olcsóbbá váltak. Az OTP Banknál például az új lakások hitelének 6 százalékos éves kamata 2005 végére 4,95 százalékra süllyedt, a használt lakásoknál pedig 8-ról 6,2 százalékra. Ugyanezen időszak alatt a K&H Banknál 7-ről 5 százalékra, illetve 9-ről 6 százalékra mérséklődött a jelzáloglevél-kamattámogatással nyújtott lakáshitelek kamatlába.
A csökkenő kamattrend azonban a K&H Banknál 2006 végén megfordult, és a pénzintézet az új lakásoknál fél százalékpontot, a használtaknál 1 százalékpontot emelt, idén márciustól pedig mindkettőnél további 1 százalékponttal srófolta feljebb a kamatokat. Napokon belül emeli a támogatott lakáshitelek kamatát az OTP Bank is, de egyelőre csak a használt lakások kölcsönét 6,7 százalékra a 2005 vége óta érvényes 6,2 százalékról. "Az emelés következtében egy húsz évre felvett 5 millió forintos kölcsön havi részlete 44 740 forintról 46 210 forintra emelkedik" - összegezték a HVG-nek az emelés hatását a bank sajtóosztályán.
Félnivalójuk a forintkamatok, illetve az állampapírhozamok tartós emelkedése miatt tehát csak azoknak van, akik a 2004-es feltételekkel vettek fel támogatott lakáskölcsönt, bár a hitelek kamata még az ő esetükben sem kúszott vissza az indulási szintre. Az érintettek száma egyébként nem lehet túl nagy, mert 2004 elején alig vettek fel támogatott forintkölcsönt, s amikorra a forintkondíciók versenyképesebbek lettek, a bankoknál már teljes gőzzel beindult a svájci frank alapú lakáshitelezés. A K&H például 2004-től 2007 közepéig kamattal és kezelési költséggel együtt évi 5,4 százalékot kért az alpesi devizás lakáskölcsönért, miközben a támogatott forinthitel éves díja nem csökkent 7 százalék alá. Mára a devizás kölcsön hiteldíja a svájci jegybank kamatemelései nyomán 6,15 százalékra emelkedett, ám a támogatott forinthitel ennél jobban drágult.
"Egy 15-20 éves futamidejű hitelnél már 1,5 százalékpontos kamatkülönbségért is érdemes lehet lecserélni a meglévő kölcsönöket, mert például egy 8-9 millió forintos hitel esetén a havi részlet 7 ezer forinttal is csökkenhet" - számolta ki a HVG-nek Hegedűs Éva, a BG Hitel & Lízing vezérigazgatója, mekkora megtakarítást hozhat a hitelcsere. Hegedűs szerint érdemes megfontolni a devizaalapú hitelezés hajnalán - aránylag magas svájcifrank-kamatokkal - felvett szabad felhasználású hitelek lecserélését is.
A jutalékért hajtó ügynökök által is szorgalmazott hitelkiváltási hullám egyébként már olyan méreteket ölt, hogy az olyan bankok hitelállományát is veszélyezteti, amelyek nemrég még maguk is a "hitelt rabló" pénzintézetek közé tartoztak. "A bankszövetség nemrégiben közzétett egy ajánlást, amelynek alapján a megtámadott bank kapna egy esélyt arra, hogy megtarthassa ügyfelét" - tájékoztatta a HVG-t Rácz Tibor, a BankCom Consulting ügyvezetője. A régi bank ugyanis, mielőtt elvinnék tőle a hitelt, tehetne egy kedvezőbb ajánlatot adósának, hátha eltántorítja e szándékától. Az ajánlás betartása mellett még egyetlen bank sem tett hitet, ám a Magyar Bankszövetségnél úgy tudják, az MKB Bank és az Erste Bank csak apróbb módosításokhoz köti a támogatását, s a többi piacvezető pénzintézet is tervezi csatlakozását.
PAPP EMÍLIA