Nemcsak a hitelfeltételek szigorodtak, de a kölcsönök terjesztését is szigorúbb kontroll alá vonják a pénzintézetek. Az Allianz Bank például szűkítette az együttműködést a hitelközvetítőkkel. „Bizonyos területeken változásokat vezettünk be, ennek értelmében a jelzáloghiteleket és a személyi kölcsönöket ez évtől kizárólag saját hálózatunkon keresztül értékesítjük” – szólt a HVG-nek adott hivatalos válasz, a döntést azonban nem kívánták megindokolni. Visszavonulót fújt a HSBC Credit Zrt. is, februárban ugyanis felfüggesztette a személyi kölcsönök értékesítését a hitelközvetítő partnereken keresztül, ezt a hitelt ezentúl csak a három fővárosi és hét vidéki HSBC-fiókban igényelhetik az ügyfelek.
A hitelközvetítők banki mellőzése tavaly nyáron még eretnek gondolatnak számított volna. Az olyan, nagy fiókhálózattal dolgozó pénzintézetek, mint az OTP Bank, a Raiffeisen vagy az Erste, új hiteleik több mint felét ügynököknek köszönhették, legalábbis az egyik nagy ingatlanközvetítő cég becslése szerint (HVG, 2008. június 28.). A hitelezési verseny hevében azonban a pénzintézetek sokszor nem támasztottak megfelelő követelményeket a gyakran képzettség nélkül adósokat kommendáló ügynökökkel szemben. Ők pedig a jutalékhajsza lázában olykor túl nagy összegű, sőt néha nem is létfontosságú devizás hitelekre vették rá a kuncsaftokat. A rendkívüli forintgyengülés miatt azonban egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe, a bankok pedig – ha ezt nyíltan nem is vallják be – a rossz hitelek szaporodása és az amúgy is szűkebben mért hitelezés miatt mindinkább mellőzik, de legalábbis megválogatják ügynökeiket.
Megvizsgálta a közvetítők által hozott állományokat az Aegon Magyarország Hitel Zrt. is, mondta a HVG-nek Harnos András vezérigazgató, és ennek eredményeképpen a gyengének talált közvetítőkkel beszüntette az együttműködést. Az Aegon egyike azon kevés pénzintézetnek, amely az euró- és a forinthitel mellett továbbra is folyósít svájci frank alapú lakáscélú és szabad felhasználású hitelt, mégpedig az eurókölcsönnél mintegy 1,5 százalékponttal alacsonyabb, néhány esetben 7 százalék alatti teljeshiteldíj-mutatóval (thm), aminek sokan továbbra sem állnak ellent a pillanatnyi törlesztési előny miatt. Más kérdés, hogy ezt a hitelt gyakran azok veszik fel, akik befektetésnek tekintik az ingatlant, de nem akarnak a megtakarításukból vásárolni: azt inkább a bankba teszik, amíg arra évi 10 százalék feletti kamatot kapnak. Ők azok a prémiumügyfelek, akik ráadásul jó helyen lévő, forgalomképes ingatlanokat keresnek, ezért most is válogathatnak a forrással jól ellátott bankok hitelajánlatai között. Tömeges igényről persze szó sincs, az Aegonhoz is feleannyi hitelkérelmet adtak be 2009 első hat hetében, mint az előző év hasonló időszakában.
A közvetítők sokszor nem is a pénzintézet döntése miatt maradnak munka nélkül, hanem a hitelfeltételek szigorítása miatt. A kisebb, vidéki ügynökök közül sokan azért hagyták abba a közvetítést, mert a bankok már alig adnak hitelt a kevésbé forgalomképes vidéki ingatlanok fedezetével. Ugyanakkor a korábbi gátlástalan eladósítás és a növekvő elbocsátások következtében gomba módra szaporodik a törlesztéssel megcsúszók száma, akik előbb-utóbb a lakásuk elvesztését kockáztatják. „Óriási a baj, a hitelek fele is bedőlhet” – vázolta a legrosszabb forgatókönyvet a HVG-nek saját tapasztalatai alapján Laurencsik Kálmán, aki hitelügyintéző vállalkozóként szorgalmazta egy bajbajutottakat segítő tanácsadó iroda nyitását Tatabányán. Kezdeményezését a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete is támogatta, így csaknem három hete állja a panaszosok napi 20-25 fős rohamát. Saját ügyfeleiért kevésbé aggódik, velük ugyanis a hitel mellé kockázati biztosítást köttetett munkanélküliség esetére. Tapasztalta viszont, hogy lelkiismeretlen ügynökök rábeszélésére jó néhányan szinte még a kutyaházat is megterhelték svájcifrank-alapú hitellel, s most a részletek emelkedése és a csökkenő családi jövedelem miatt válsághelyzetbe kerültek.
Megoldást találni azonban nem könnyű, főként azért, mert minden harmadik ügyfelének – nemfizetése miatt – már felmondta a bank a hitelét. Szerencse viszont Laurencsik szerint, hogy a környéken a legtöbb hitelt nyújtó OTP Bank és a Raiffeisen nem kötött ki vételi opciót az ingatlanfedezetre, így még van idő az egyezkedésre.
A bankok is készségesebbek lettek, a Raiffeisen Bank például bejelentette, hogy kezdeményezi a devizaalapú lakossági hitelek törlesztésével bajba jutottak számára a futamidő díjmentes meghosszabbítását, illetve a 30–35 éves jelzáloghiteleknél – legfeljebb 4 hónapon át – a törlesztőrészlet ideiglenes csökkentését, ha a havi törlesztés minimum 10 százalékkal vagy legalább 5 ezer forinttal megnőtt az előző kamatperiódus részletéhez képest.
Árgus szemmel figyelik a jelzáloghitelek sorsát az ingatlanpiacért aggódók is, hiszen a bedőlt hitelek miatt elszaporodó kényszerértékesítések lenyomhatják a használt lakások árát, s így az új lakásoknál is beindulhat az áresés. A helyzet súlyosbodását jelzik azok az internetes lakáshirdetések is, amelyekhez hozzáfűzik, hogy az ingatlan sürgősen, áron alul eladó – de, a házon levő hiteltartozás miatt, kizárólag készpénzért.
Nem kendőzi az adósok sanyarú helyzetét az a dunakeszi vállalkozás sem, amely követeléskezelő cégeknél levő, mélyen a piaci ár alatt megvásárolható ingatlanok közvetítésére állt rá. Az új lakásra vágyóknak és a befektetést keresőknek igen kedvező lehetőséget ígérő honlapjukon ugyan csak alig tucatnyi budapesti és ennél is kevesebb vidéki ingatlan szerepel (a titoktartási kötelezettség miatt pontos cím nélkül), de telefonos érdeklődésre közlik: nyolc-tíz bankkal állnak kapcsolatban, és 1300 ingatlanból álló országos listájuk havonta frissül. „Jobb helyen levő, belvárosi lakásokat is tudunk kínálni, amire egy-másfél éve még nem volt példa” – dicsekedtek az ingatlan- és hitelközvetítő irodánál. Az ingatlant egyébként a banktól lehet megvásárolni, amely mindenekelőtt saját követelését akarja viszontlátni, tehát a felmondott tartozást kell először készpénzben kifizetnie a vevőnek, a vételárból fennmaradó részt pedig 2-3 hónap vagy körülbelül egy év után, attól függően, hogy az eladást a vételi jog alapján vagy végrehajtási eljárásban bonyolítja le a bank. Végső soron a piaci árnál 30-40 százalékkal olcsóbban lehet megszerezni az ingatlant.
Éppen az effajta veszteséget igyekszik minimalizálni ügyfeleinek a magát árverési brókerként bemutató Erdélyi Attila, a soproni Adoria cég képviselője és Rozgonyi György, a kiado.hu lakáshitel-közvetítő cég vezetője. „A legnagyobb bajban azok vannak, akik szabad felhasználású jelzáloghitellel adósodtak el, ők ugyanis sokszor kellő jövedelem nélkül, pusztán lakásuk fedezetére vették fel a devizaalapú kölcsönt, néha éppen egy másik rossz hitel kiváltására” – osztotta meg a HVG-vel tapasztalatait Rozgonyi. Egy újabb hitelkiváltás már nem jöhet szóba náluk, az egyetlen esélyük, hogy minél kisebb veszteséggel adják el ingatlanjukat, s annak vételárából törlesszék a tartozást. „A piaci árból adott 10-15 százalékos engedmény fejében többnyire van esély arra, hogy még az árverési folyamat lezárása előtt az adós maga adja el a lakását, és visszafizesse a tartozását” – mondta Erdélyi. Legutóbb például abban segített, hogy egy 8 millió forintra taksált panellakás 7 millió forintért vevőre találjon, így a tulajdonos kezében maradt még 2,5 millió forint a tartozás kifizetése után. Az ügynökök szerint ebben az esetben mindenki megtalálta a számítását. A bankkal pedig azért fontos tárgyalni, mert semmiféle könnyítésben nem reménykedhet az, aki a homokba dugja a fejét, sőt a végrehajtási folyamat befejeztével elveszti majd a lakását, és egy fillér nélkül marad, ráadásul így valószínűleg a bank is veszít majd – állították az ügynökök.
A lakáshiteleseket az állam is igyekszik megóvni a ház vagy a lakás elvesztésétől, amennyiben a törlesztést a gazdasági válság miatt bekövetkezett – 2008. szeptember 30-a utáni – állásvesztés hiúsítja meg. A hétfőn elfogadott törvényjavaslat, amely 15 nappal az Európai Bizottság jóváhagyása után lépne hatályba, az utolsó pillanatban átformálódott. Eredetileg arról rendelkezett volna, hogy az adósnak két éven át csupán havi 10 ezer forintot kell törlesztenie, s a ki nem fizetett tartozást az állam fizette volna meg helyette a banknak, majd ezt az összeget utóbb adók módjára behajtotta volna rajta. A jogszabálytervezetet azonban Barabásné Czövek Ágnes szocialista képviselő javaslatára úgy módosították, hogy az adós az általa vállalt és az esedékes törlesztés különbözetével megegyező mértékű – államilag garantált – kedvezményes kamatozású áthidaló kölcsönt kap a banktól, amelyből kiegészíti a lakáshitel törlesztését. Az áthidaló kölcsön törlesztését két év után kell elkezdenie, és legkésőbb az eredeti lakáshitel lejártáig vissza kell fizetnie.
PAPP EMÍLIA