Elbukták az első devizahiteles csatát a bankok
percről percre

Elbukták az első devizahiteles csatát a bankok

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Pénteken tárgyalta a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma az első olyan devizahiteles pert, amelyet hitelintézet indított a magyar állam ellen a szerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. Az állam képviselője a kereset elutasítását kérte, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet képviselője szerint ugyanakkor brutálisan korlátozzák a bizonyítékok benyújtásának lehetőségét. A bíróság péntek délután már ítéletet is hozott az ügyben: a takarékszövetkezet elbukta a pert.

Most érkezett

Meglobogtatták az ominózus szerződéseket

A felperes a pódium elé járulva felmutatta a bírónak az ügy tárgyát képező kölcsönszerződéseket. "A kockázatfeltáró kiegészítések csatolva vannak a szerződésekhez, amiket közjegyző jelenlétében ismertettek a szerződő felekkel" – állítja Dr. Komáromi József, a takarékszövetkezet képviselője.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2

Felperes: brutálisan korlátozzák a bizonyítékok benyújtásának lehetőségét

Kiegészítéssel élt volna a felperes, de mivel a csak egy példányban készült az irat, a bíró nem tudta kézbesíteni a másik félnek. Végül az a megoldás született, hogy csatolták az iratokhoz és bíróság ismerteti a kiegészítést. A kiegészítés a bírói függetlenség sérelmére tér ki, mert a felperes szerint brutálisan korlátozzák a bizonyítékok benyújtásának lehetőségét, és nagyon rövid időt hagynak ennek (30 nap), aminek következtében nincs lehetőség a per későbbi fejleményei során indokolttá vált bizonyítékok benyújtására.

Ismertetik a per tárgyát

Az elmúlt tíz percben a bíróság a felperesi keresetet ismertette, amit Dr. Komáromi József, a felperes (a takarékszövetkezet) képviselője megerősített.

Megkezdődött!

Még csak arról nyilatkoztak a felek jogi képviselői, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy a sajtó képet, illetve hangfelvételt készítsen, a termet félig megtöltő sajtómunkások máris rávetették magukat a témára.

Indul a nagy dömping

A pénteki tárgyalási forduló még csak az első az ilyen per lesz, ugyanis az első tárgyalásokat hasonló perek sora követheti, tekintve hogy a hét elejéig már több mint 30 bank és pénzintézet nyújtott be keresetlevelet az állam ellen a Fővárosi Törvényszékhez. A keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25.

A perekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései.

A július 26-án hatályba lépett törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám, ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni az állam elleni perben. Minden pénzügyi intézmény csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be, a szakértők hozzávetőleg másfélszáz ilyen perre számítanak.

A törvény e perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy a perek ne húzódjanak el. Például nincs lehetőség hiánypótlásra, beavatkozásra, keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, szünetelésre, továbbá csak szűk körben van lehetőség bizonyításra, a tárgyalást pedig csak egyszer, legfeljebb 7 napra lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.

Várhatóan szeptember végére a törvényszék túl lesz a nagy rohamon, októberben a Fővárosi Ítélőtáblán a sor, amelynek a törvény szerint az esetleges fellebbezések nyomán szintén 30 napon belül kell meghoznia másodfokú döntéseit, a jogerős határozatok ellen pedig a Kúriához fordulhatnak a felek rendkívüli jogorvoslattal. Így várhatóan az év vége felé lezárulhat a perfolyam.

A takarékszövetkezet szerint az adósoknak mindennel tisztában kellett lenniük

A felperes szerint az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos információkat kivétel nélkül belefoglalták a szerződések szövegébe, így az adósok tudomására hoztak minden szükséges információt, azonban a rövid határidő miatt lehetetlen minden szerződő fél engedélyét kérni, hogy szerződéseiket a bizonyítás során felhasználhatják-e. Ugyanis ezen információk banktitoknak minősülnek, és a bírósági eljárásban való felhasználásukhoz szükség van a felek engedélyére.

1 2