Valamitől egy Anglián kívül alig ismert áruházlánc, a John Lewis indítja (nemcsak) Nagy-Britanniában a nagy karácsonyi kereskedelmi tébolyt. November elején a fél világ azt lesi, milyen karácsonyi reklámszpottal jön ki az angol hálózat, aztán pillanatok alatt ellepik a digitális teret a cukibbnál cukibb, meghatóbbnál meghatóbb, könnyfakasztóbbnál könnyfakasztóbb reklámszpotok, amelyek az érzelmeken keresztül hajtják a boltokba a fogyasztókat.
Ebben a műfajban kötelező az érzelgősség túldagolása, idén mintha a szokásosnál is nagyobb vödörrel mérték volna a John Lewis kreatívjai.
A John Lewis-t persze a korábbi években sem kellett félteni, hogy esetleg nem hüppögi tele a zsebkendőjét az átlagfogyasztó reklámjait látva. Három év ezzel operáltak:
Egy évvel azelőtt meg ezzel:
Erre utaznak ma már a menő és kevésbé menő cuccokat gyártó világcégek, amelyek nagyon direkt reklámokkal terelik az embereket az üzletekbe, s ebben a másfél hónapban gyakorlatilag folyamatosan ott tartják őket.
Ezek a szpotok persze olyan értékeket hangsúlyoznak, amelyek nagyon is helyén valóak – mint például a szeretet, a gyengék, elesettek segítése, a közösség fontossága –, csak épp az év más időszakaiban alig jutnak eszébe bárkinek is. Az azonban elvitathatatlan, hogy nagyon hatékonyak és nagyon kreatívak. “Szerencsére múlófélben van az a néhány éve még tomboló járvány, hogy a cégek az év végén megmaradt kis tartalékukat arra használták fel, hogy a televízió reklámblokkjaiban egy pezsgősüveg és egy hóember társaságában minden kedves vásárlójuknak” – mondta lapunknak Sas István volt reklámfilmes, a Kommunikáció Akadémia egyik alapítója. Ennek az értelme még a Cipőt a Cipőboltból hatékonyságát is alulmúlta.
Van azonban egy másik csapda Sas szerint, amiből ugyanúgy nagyon nehéz kiszállni. A karácsonyi vásárlási “őrületet” legnagyobb részben a reklámokkal generálják. Ennek következtében a hazai fogyasztói szokások valóban úgy alakultak, hogy az emberek vásárlásaik háromnegyedét az ünnepekre tartogatják. Ez a konkrét tény viszont újból visszahat a kereskedők tulajdonképpen ésszerű marketinges “kötelezettségére”, hogy ebben az időszakban bombázzák a legnagyobb kínálattal a vásárlókat. Ördögi kör. De azért néhányan igyekeznek legalább jópofa ötletekkel színesíteni a már-már önmagát elemésztő áradatot.
Nézzük, mikkel álltak elő a legnagyobbak.
A John Lewis tavaly is mindent vitt ezzel a karácsonyi szpottal:
Biztosra ment a Sainsbury’s brit élelmiszerbolt hálózat az első világháború tavaly 100 éves egynapos karácsonyi tűzszünetét felidéző klippel.
A szpot amúgy komoly vitákat váltott ki, sokan támadták láncot, hogy – legalábbis áttételesen – milliók halálával hirdetik a termékeiket.
A Marks and Spencer ruházati csoport egy Down-szindrómás kisfiút is beválogatott karácsonyi klipjébe a sok felnőtt és gyerek szupermodell közé. Az anyuka ajánlására és az áruházlánc támogatói csoprtjának erős nyomására.
Igazi jófejség a WestJet légitársaságtól, ahogy valóra váltott utasainak karácsonyi álmait egytelen repülőút leforgása alatt.
A német Edeka karácsonyi flashmobbal dobott nagyott, a buliban benne voltak az élelmiszerlánc dolgozói és vásárlói is.
Az Apple a nosztalgiára és a szeretetre alapozott.
Ez meg egy viccesen elmebeteg karácsonyi reklámszpot, amelyben a texas-i láncfűrészes, Darth Vader, Freddy Krueger és egy zombi celebrálják a szeretet – és a shoppingolás – ünnepét.
A morbid verzióban a teljesen balfácán vadász csak akkor döbben rá, hogy miket ejtett puskavégre, amikor már rég késő.
A Coca Cola lufikkal küldi az ajándékokat karácsonykor.
A üdítős világcég egy csomó országban más és más reklámot futtatott. Ezek közül néhányat megnézhet itt.
A Samsung elég kreténül direkt módon reklámozza a termékeit, semmi finom utalás, semmi áthallás, semmi játék, nyomja az arcunkba a különböző okostelefonokat meg tableteket.
Romantikusnak indul a lovasszános, gyertyás karácsonyi erdei sörkóstolás, de aztán nagyon tahó reklámként végzi.
Milyen egy karácsonyi reklám itthon? Hát, mit mondjunk, nagyon egyszerű, nagyon direkt, nulla kreativitás. Nekünk ez jut.