Hogyan lehet lezárni egy beruházást, még mielőtt kipróbálták volna, hogy működik-e? Elméletileg sehogy, de úgy tűnik, gyakorlatilag nem lehetetlen.
A Békés megyei ivóvízminőség-javító programról legalábbis tavaly december 17-én jelentette az MTI, hogy az összesen 34 milliárd forintos munka lezárult, több településen mégis csupán néhány hete kezdődött meg a próbaüzem. A „lezárás” nem igazán egyértelmű: Szarvason például a készre jelentés napján még arról vitatkoztak a helyi képviselők, hozzájáruljanak-e a beruházás műszaki átvételéhez. A városban nyitott árkokon ugráltak át a szarvasiak, és összesen 142 kijavítandó hibát jegyeztek fel.
„Ezek azok a kivitelezők, akik mindent megnyernek manapság az országban, de akkor sem lehet ilyen helyzetbe hozni 66 önkormányzatot (...) Nincs más választás, alá kell írni, mert különben elesnek a támogatástól – ez zsarolás” – fakadt ki Gajdos Attila képviselő a szarvasi önkormányzat ülésén. Ha nem készült volna el a beruházás a Brüsszel által szabott végső, 2015. december végi határidőre, akkor „bedől a program, és 32 milliárd forint úszik” – utalt Babák Mihály polgármester (Fidesz) az uniós támogatásra, amit így vissza kellett volna fizetni.
A bukás réme a HVG brüsszeli forrása szerint nem hárult el teljesen, az auditorok megkülönböztetett figyelemmel kísérik a békési nagyprojektet. Nem feltétlenül azért, mert a munka nagyobbik, nettó 26 milliárdos darabjának kivitelezését a Közgép-korszak utáni új építőipari üdvöskék, a Duna Aszfalt Kft. – Mészáros és Mészáros Kft. – Békés Drén Kft. triója nyerte el, és a kisebbik, 8 milliárdos részt is a Békés Drén az Aquaprofit Zrt.-vel közösen. Még csak azért sem, mert a megcsúszott Békés megyei projekt mellé a hajrában Mészáros Lőrinc és társai újabb beruházásokat zsákoltak be, például a közel 10 milliárdos közép-Tisza-vidéki árvízvédelmi munkát (lásd a táblázatot). Inkább azért, mert szinte kezdettől csúszásban volt a 66 település 300 ezer lakójának egészséges, arzénmentes ivóvízellátását szolgáló beruházás, és próbálják kibogozni, hogy a projektzárás után milyen munkálatok vannak máig folyamatban.
A „rendeltetésszerű megvalósításra” – a vezetékek, kutak átadására, a próbaüzemet is beleértve – eredetileg szeptember 30-ai határnapot szabtak a szerződésben, de a határidő később többször is módosult. Először, a hőségriadókkal járó vízkorlátozások miatt, november közepére csúszott. Azután, ugyancsak vízhiány miatt, a vezetékek mosatása, fertőtlenítése halasztódott december közepéig, végül az EdF Démászra hivatkozva az elektromos hálózatra csatlakozás késedelme volt elegendő indok a december 28-áig történő hosszabbításra.
Tovább azonban már nem csúszhatott a beruházás. Egyrészt azért, mert régen lejárt az egészséges ivóvízre vonatkozó uniós szabványok betartásának határideje, s a beruházás késése további szankciókkal járt volna. Másrészt azért, mert a 2007–2013 közötti uniós finanszírozási időszak projektjeinek pénzügyi zárására, az utolsó számlák kifizetésére csupán 2015. december végéig volt mód.
Tavaly tehát mindenképpen le kellett zárulnia a Békés megyei beruházásnak. Hogy ez tényleg így történt-e, afelől némi kétséget ébreszt, hogy az üzemeltető Alföldvíz Zrt. február 11-én még azt jelezte a honlapján, hogy vagy tucatnyi településen próbaüzem miatt elszíneződhet az ivóvíz. Vagyis próbaüzem folyt, noha annak az eredeti megállapodás szerint már az átadás előtt be kellett volna fejeződnie. Barkász Sándor, a Békés Drén ügyvezetője elismerte a HVG-nek, hogy voltak gondok a próbaüzemmel, sőt azt sem tagadja, hogy a szerződésben foglalt 60 napnál rövidebb volt az időtartama, de a Békés Megyei Kormányhivatal Tisztiorvosi Főosztálya a vízminőséget ezzel együtt megfelelőnek találta, így a műszaki átadásnak nem volt akadálya.
„December 30-án, a műszaki átadás után elküldtük a kérelmünket a használatbavételi engedélyekre, amelyeket február közepéig mind a hét vízműre megkaptunk” – állítja Flender Zsolt, a beruházást koordináló munkaszervezet vezetője. Hozzátéve, hogy ezután a beruházást átadták üzemeltetésre a térségben szolgáltató Alföldvíznek. Flender szerint a mérnökök nem kockáztatnak, csak olyan projekt műszaki átadásához járulnak hozzá, amelyhez minden hatósági engedélyt beszereztek. Vagyis csak hiánypótlásként elvégezhető, szintén a mérnökök által engedélyezett munkák maradhattak el, magyarán csupán füvesítés és helyreállítás. Papíron tehát minden rendben van, kizárólag javítási munkák csúsztak át az idei évre, amelyeket legkésőbb áprilisig befejeznek, és ezek költségeit a kivitelezők állják.
Hátrahagyott csatatér, zavaros helyzet
Bár a szarvasi képviselő-testület úgy gondolta, akár egymaga bedönthette volna a projektet, Flender szerint a műszaki átadáshoz az önkormányzatok hozzájárulása hivatalosan nem is szükséges, legfeljebb nyugtázhatják a beruházáshoz kapcsolódó munkák elvégzését. Úgy tudja, csak néhány polgármester tagadta meg az aláírást a lakossági panaszok nyomására, ők is többnyire gödrök, járhatatlan utak miatt. A HVG által megkérdezett településvezetők viszont hátrahagyott csatatérről, zavaros helyzetről számoltak be.
„A gazdáink kénytelenek a saját pénzükből helyreállítani a földekre vezető utakat – mondja Medgyesbodzás polgármestere, Krucsai József. – Lassan hozzá kell látni a munkához, de megközelíthetetlenek a földek.” Azt elismeri ugyan, hogy sok eső esett, emiatt nehéz lett volna elkezdeni a helyreállítást, de a falu belterületén sem rendezték el a feltúrt árkokat, ahol pedig köves út vezet. A polgármester szemtanúja volt annak is, amikor egy újonnan lefektetett vezetékből sugárban dőlt a víz, és úgy tudja, nyomáspróbát tartottak a szakaszon, próbaüzemre csak ezt követően kerülhet sor. Csanádapáca polgármesterének még arról sincs információja, hogy településén most milyen víz folyik a vezetékekben. „Korábban saját kútból kaptuk a vizet, mielőtt átvette az üzemeltetést az Alföldvíz, szerintem most is onnan jön, nem a közös vezetékből, de nem tudom pontosan.”
Indokolt a kérdés: mikor és mit vett át az üzemeltető Alföldvíz? Válasza alapján a két részre bontott beruházás nagyobbik felének, az ivóvízvezetékek és a meglévő rendszerek rekonstrukciójának műszaki átadására december 15-én, a kisebbiknek, a víztermelő kutaknak és a víztisztítóknak az átadására december 28-án kerítettek sort. Olyan hiányosságok nem merültek fel, amelyek kizárták volna az átvételt – állítja az üzemeltető a kivitelezőkkel egybehangzóan. Azt azonban megerősíti, hogy az átadáskor hibajegyzéket vettek fel, és a hibák kiküszöbölésére „jelenleg is folynak kisebb munkálatok”.
Még el is bukhatjuk az EU-támogatást
A válaszból kiderül, hogy a vezetékeket hiába adták át korábban, a próbaüzemet csak akkor kezdhették meg, amikor a kutak is üzembe álltak. E szerint a szerződésben rögzített 60 nap helyett 3 nap maradt tavaly a próbaüzemre. Egyelőre nem tudni, hogy ezt a brüsszeli revizorok elfogadhatónak találják-e, vagy Magyarország elbukja a 32 milliárd forint támogatást.
Az uniós projekteket felügyelő Miniszterelnökség mindenesetre nem lelt kivetnivalót az ügymenetben. Magyarázata szerint a szerződésben ugyan „megjelenik” a 60 napos előírás, de a próbaüzem tényleges időtartamát a vízjogi létesítési engedély határozza meg, ez pedig 60 napnál rövidebb időszakokat tartalmazott. „A projekt befejezett, a vállalkozói szerződés lezárása megtörtént” – szögezte le a kancellária. Válasza alapján a vállalkozások kifizetése is megtörtént – 150 millió forint híján. Ennyit vontak le a rövidebb próbaüzem miatt.