Juncker a magyaroknak is üzent évértékelő beszédében
Utolsó frissítés:
Az Unió helyzetéről szóló beszédet tartja szerda reggel az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Jean-Claude Juncker. A hagyományos évadnyitó beszédet idén nagy várakozás előzi meg.
Most érkezett
Kegyelmi állapot?
Juncker arról beszélt, hogy nem szabad tovább halogatni a reformokat. A bizottsági elnök 18 hónapos kegyelmi állapotról beszélt. De miről is van szó?
Az EU motorjának tartott mindkét államban választásokat tartanak idén: a franciáknál ez már lezajlott május-júniusban, Emmanuel Macron és pártjának győzelme mindenképpen az EU-reformok megvalósíthatóságát erősíti. (Még úgy is, ha a francia államfő javaslatait például a kétsebességes reformokról nem is feltétlenül osztja a bizottsági elnök.) Tovább javulhat a helyzet a szeptember végén rendezendő német szövetségi parlamenti választás után, ahol Angela Merkel jelenlegi kancellár győzelme várható.
És itt nagyjából véget is ér a választások másfél éve, amely a Brexit-népszavazással, tavaly júniusban kezdődött. Persze a csehek és a magyarok is a következő hónapokban járulnak az urnákhoz, itt azonban nem várható olyan, az EU erejét gyengítő végeredmény. (Nem, a jelek szerint nem tartanak attól Brüsszelben, hogy a magyar kormány bármilyen szinten aláássa az uniót.)
Vagyis lesz idő a nemzeti politikai kampányolás helyett a közös gondolkodásra is – érvel Juncker, aki szerint a vitákat épp a britek kilépésére kellene időzíteni. (A tervei szerint a 2019. március 30-ára időzített nagyszebeni csúcstalálkozón történhet meg a nagy kézfogó.) Utána az EP-választások és az EU-intézmények vezetőváltása úgyis megakasztana mindent.
Van azonban egy nagy probléma az intézményi reformokkal: eközben valahogy meg kellene egyezni a 2020 utáni költségvetésről és a Brexitről is. Hogy emellett hogyan sikerül majd egy hatékony bevándorlási politikáról kiegyezni vagy éppen a munkaerő-áramlás új kereteit kialakítani? Ha az elmúlt hónapok nyilaktozatait folytatják, leginkább fenyegetésekkel. Például arról, hogy a jogállami kereteket el nem fogadó országok nem kaphatnak pénzt.
Ha viszont ez folytatódik, az az intézményi rendszer átalakításáról szóló egyeztetést is elmérgesítheti.
Sok szerencsét kívánunk a 18 hónapos kegyelmi állapothoz!
Percről percre
Farage beszól
A legzavaróbb beszéd volt, amit valaha hallottam öntől – indít Nigel Farage.
A Brexit legnagyobb támogatójának tartott brit politikust senki nem vádolhatja azzal, hogy Junckert vagy eszméit támogatná, hozzászólása ennek megfelelően kritikus.
Farage-nak azonban van egy-két jó szava a magyar és a lengyel kormányhoz is: "ahogy a magyarokat és a lengyeleket fenyegeti, az a Szovjetunióra emlékeztet, hála istennek távozunk" – fogalmaz a UKIP vezére.
Verhofstadt Orbánt dicséri
Nigel Farage-on kívül ma már mindenki Európa oldalára állt. Még Orbán Viktor is egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy eszében sincs kilépni az EU-ból. Azt mondhatjuk, mindenki észhez tért – így Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője beszél.
Az EP egyik "leghangosabb" képviselője éles hangon beszél a bevándorlást jelenleg szabályozó Dublin-rendszerről is. Igaz, nem ő az egyetlen bírálója ennek, kár, hogy a megoldás már évek óta késik.
Akkor foglaljuk össze
Juncker idén nem állt elő ingyenes Interraillel és olyan gyors eredményekkel sem tudott dicsekedni, mint a roamingdíjak megszűnése.
Javaslatai azonban alaposan felforgathaják az EU-t. Amíg a felszólalás utáni vita nem válik hevessé, idézzük fel, miről is lehet szó:
A munkaerőpiacot szabályozó hivatal – ez az eddig teljesen liberalizált munkaerőáramlást szabályozhatja. Választ adhat azonban olyan, az elmúlt hónapokban is feléledő vitákra is, mint például a családi pótlék "exportálása" vagy a kiküldött munkavállalók helyzete.
Az Európai Bizottság reformja – Juncker nem csak a hatékonyságot javítaná, de a több ország szemében ellenségnek tekintett "Brüsszel" koncepción is továbblépne. És nem csak úgy, ahogy most, az európai polgárokkal folytatott párbeszéddel.
Ne különüljön el az euróövezet – az Európai Bizottság elnöke támogatást kínálna az euróövezeti belépés előtt álló országoknak, hogy vonzóbbá tegye a csatlakozást. Elutasítja viszont azt, hogy külön testületek alakuljanak ki az EU-n belül. A kétsebességes Európától tartóknak ez a legnagyobb félelme.
Bővítés – Románia és Bulgária schengeni felvételét sürgeti Juncker, azt ugyanakkor kizártnak tartja, hogy Törökország a "belátható jövőben" az EU tagja legyen.
Egy elnök?
A jövőben az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke egy poszt lenne – veti fel Juncker. "Nem személyes dolog" – jegyzi meg. Hogy ebből mi lehet, kérdés, mindenesetre megállíthatja az olyan támadásokat, mint amilyeneket a magyar kormány intézett "Brüsszel" ellen.
Amíg ugyanis a Bizottság nemzetek felett álló testület, a Tanács a tagállamokat képviseli.
Addig kell lépnünk, amíg "a nap süt" – zárja Juncker, ám beszédének végét nem halljuk, mert megszakadt az adás.
A Brexit nem Európa jövője
Az európai pártok finanszírozását is segítené a bizottság elnöke. Transznacionális listákat szeretne, ezzel is erősíteni a demokráciát. Ahogy az Európai Bizottság társadalmi dialógusával is, amelynek keretében több száz találkozót tartottak az elmúlt egy évben az európai polgárokkal.
Új viselkedési kódexet is kialakítanak az Európai Bizottság tagjai számára: a biztosok ezután részt vehethek az európai választásokon is.
A demokratikusabb EU azonban nem maradhat terv, hanem már ma neki kell kezdenünk a kialakításának – figyelmezteti az EP-t is Juncker.
Aminek igazán neki kell állni, az a 2020 utáni hétéves költségvetési keret kialakítása – a két dolgot is összeköti a bizottsági elnök. Ahogy a britek kiválását is a megoldandó feladatok közé sorolja.
Továbblépünk, a Brexit nem Európa jövője
– fogalmaz.
A három dolog valóban egybeesik: a britek tervezett kiválásának dátuma 2019. március 29-e, csupán néhány hónappal az EP-választások előtt. Juncker máris egy csúcstalákozót szervezett 2019. március 30-ára Nagyszebenbe, amelyen az EU jövőjéről hozhatnak döntést.
A kevesebb több
Még mindig a hatékonyság kérdése: a hatékony terrorizmus elleni harc, az egységes külpolitika finoman szólva nem jellemző az Európai Unióra, ezeken is változtatni kell.
A döntéshozás hatékonyságának erősítése érdekében az Európai Bizottság is stratégiát vált: amíg eddig évente száznál több kezdeményezése volt a testületnek, most csak 25 lesz.
Juncker nem akar kétsebességes Európát
A szociális rendszer kiterjesztéséről is beszél Juncker, és a bővítésre tér vissza – ám ezúttal új országokról beszél.
Az "örök" jelölt Törökországgal kapcsolatban azonban inkább bírálatokat fogalmaz meg.
Ahogy az EU-val kapcsolatban is: fontos lenne a gyorsabb döntéshozatal, a hatékonyabban működő gazdasági és monetáris unió – amelynek kialakítása túl későn, leginkább több tagország, például a görögök adósságválsága után vált csak aktuálissá. Azt viszont elutasítja, hogy külön euró-költségvetés, európarlament jöjjön létre:
Nincs szükség párhuzamos struktúrákra
– utasítja el a kétsebesség Európához vezető legfontosabb rendszerek kialakítását.
Bővítés, bővítés
Ideje Romániát és Bulgáriát is felvenni a schengeni övezetbe, és Horvátországnak is teljes jogokat kell adni a rendszerben, ha teljesíti a követelményeket – fogalmaz. Az előbbi két ország felvétele régóta napirenden van, ám több ország megvétózta a döntést – jóval a menekültválság előtt.
Schengenhez hasonlóan az euróövezetnek is ki kell teljesednie – folytatja ezt a kört Juncker. Minden országnak be kell lépnie, ha teljesíti a feltételeket, és ehhez
segítséget kell nyújtani nekik.
A bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia
A már említett szabadság és esélyegyenlőség mellett a törvények tisztelete a fontos az Európai Unióban. Itt megint Magyarországra utal a bizottsági elnök, ám már nem pozitív értelemben: az Európai Bíróság döntéseit mindenkinek tiszteletben kell tartania – fogalmaz, utalva a kormány kvótaper utáni nyilatkozataira.
Európa a kompromisszumokra épül, nincsenek mindig nyertesek és vesztesek – fogalmaz.