"Nem esett jól a négy stop politikája" Orbán Viktor a gazdasági évnyitón
Utolsó frissítés:
A választás tétje az, hogy marad-e a kormány sikeres gazdaságpolitikája - erről is beszélt a miniszterelnök az MKIK évnyitóján. Orbán Viktor közölte: az árstop politikája olyan kényszer, amelyen szeretnének túllépni, leszámítva a rezsiköltségek befagyasztását. Konkrét ígéretből kettő hangzott el a több mint 70 perces beszédben: a vállalkozásoknak további hitelgaranciákat, a nem gyerekeseknek pedig a gyerekesekhez hasonló kedvezményeket ígért a miniszterelnök.
Most érkezett
Sikeres volt a válságkezelés
1977-ben volt utoljára ekkora gazdasági növekedés, egészen más körülmények között - folytatja Orbán, majd azt is felidézi, hogy a beruházási ráta az EU-ban a második legmagasabb volt tavaly Magyarországon.
Szerinte a válság komoly stressztesztje volt kormánya gazdaságpolitikájának.
A válságkezelésben szerinte a 2020-as és a 2021-es évet együtt kell nézni, itt pedig a szaldó +2,1 százalék - vagyis V alakú a kilábalás. Ezt nevezte a jegybankelnök kanyarban előzésnek - idézi Matolcsyt Orbán, aki szerint a válságkezelés sikeres volt. Vargához hasonlóan azt mondja: ennek hátterében az áll, hogy a gazdaság jó állapotban volt. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy volt még egy szempont: erős komplexitással rendelkezik a magyar gazdaság.
Ennek jeleként említi, hogy magas a GDP-hez mérten az export aránya (85 százalék), aminek van kockázata is, de ha a magyar gazdaság nem lenne exportorientált, akkor ma mindenki sokkal szegényebb lenne Magyarországon.
Percről percre
Fontos a tőkekoncentráció
Van egy dolog, ahol mindig szembesülünk azzal, hogy nem vagyunk sikeresek: a magántulajdonú tőkekoncentráció szempontjából mi hátrébb vagyunk, mint a lengyelek vagy a csehek - emeli ki a miniszterelnök.
Ezért fontos szerinte, hogy a kamarával kötnek megállapodást. Ez a szövetség nem egyszerűen személyes, történeti, hanem a jövőből levezetett célok alapján köttetik - mondja.
Orbán: A magántulajdon a szent
Hogyan fogunk gondolkozni a magyar gazdaság nagy kérdéséről, ha a helyünkön maradunk? - teszi fel a kérdést.
Semmilyen engedményt nem akarunk tenni egy szociális gazdaságpolitika irányában - mondja. Szerinte ez "kommunisztikus", egy ilyen rendszerben, a szocializmus idejében tönkretették a gazdaságot. "Én abban hiszek, hogy a magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van" - fogalmaz a miniszterelnök.
Azt akarjuk, hogy az embereknek saját otthonuk, megtakarításuk, földjük legyen. Ez azt is erősíti, hogy a saját életünkkel törődni kell - mondja.
A magántulajdon az egyetlen, amely segít az embernek azt a tulajdonságát legyőzni, hogy nyakló nélkül vegyen fel hitelt - fogalmaz. Sok közgazdász ezt vitatja, köztük van Matolcsy György is.
Orbán: a tét az, maradunk-e az új gazdaságban
Minden kampány szolgál valami újdonsággal: ez azzal, hogy elmossa a határokat a szórakoztatóipar és a politika közé - bonmot-val kezd Orbán, de aztán rátér a gazdaság jövőjére.
Ráadásul a tét komoly is - folytatja komolyabb hangnemben, felidézve, hogy 2010 után a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el. Ez a gazdaság nem az, ami 2010 előtt volt, a választás tétje, hogy az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe.
Példaként a munkaalapú társadalomként emlegetett rendszert hozza, szerinte ez magyarázza, hogy családi pótlék helyett a családi adókedvezményre, a munkanélküli segély helyett a munkáért kapott pénzre (közmunka) helyezik a hangsúlyt.
Varga elégedett
A felminősítések a válság idején is kedvezőek voltak - vagyis azon két ország között voltunk, amelyeknek leminősítés helyett felminősítés jutott, idézi fel Varga, aki hozzáteszi: ahhoz képest, hogy milyen magas az államadósság, ez jó eredménynek számít.
Szerinte a válságkezelés olyan bátor lépésekkel járt együtt, mint az egészségügy és az oktatás átalakítása.
A kérdés most az lesz: hogyan tudunk egy tartós növekedési pályán maradni:
Az infláció magas is, meg nem is
Az infláció magasabb volt annál, amire számított a piac, de nem volt magasabb annál, amire józan ésszel számítani lehetett - fogalmaz a pénzügyminiszter, aki kiemeli, a V4-es országok között itt a legalacsonyabb a pénzromlás mértéke.
Fékként a kormányintézkedéseket említi, vagyis az üzemanyagra, az élelmiszerekre, egyes kamatokra elrendelt árstopot, illetve a rezsiárak befagyasztását. Ezek a kormány számításai szerint 3 százalékkal csökkentették a magyar inflációt - teszi hozzá.
Az EU a bajnokokkal hadakozik
Varga kiemeli: a 2010 utáni időszakkal ellentétben nőtt az államadósság, ennek csökkentése lesz a következő feladat.
A gazdasági növekedéssel kapcsolatban megjegyzi: az adatok alapján a legmagasabb GDP-bővülést a lengyelek és a magyarok produkálták. "Mi lett volna, ha az EU odaadja azt a pénzt, ami jár nekünk?" - teszi fel a kérdést, utalva arra, hogy a korrupciós kockázatok miatt az Európai Bizottság eddig nem hagyta jóvá a helyreállítási alapra vonatkozó magyar és lengyel tervet.
Kevesebb adó, vagy több adó?
Varga felidézi azt, hogy az elmúlt időszakban nem csak az adócsökkentés tudta segíteni a gazdasági teljesítményt, de a beruházások is, így Magyarország gazdasági kibocsátása - szemben más országokkal - már meghaladja a járvány előtti szintet.
53 helyett 34 forint megy az államkasszába a munkát terhelő adókból - emeli ki, hozzátéve, hogy visszaépítették a családi adókedvezmények rendszerét. Az áfa emeléséről nem beszél.
Források és áldozatok
A válságkezelésnek fontos forrása volt a lakosság megtakarítása, a külső források (devizakötvények) bevonása, a hitelezés - sorolja Varga. Az utolsó pontnál köszönetet mond a jegybanknak. A szoros együttműködés hozta meg azt, hogy nem volt vissza lépés a hitelezésben - fogalmaz.
A negyedik elem a járvány idején újból bevezetett különadó lett - ezért a bankoknak, a Bankszövetségnek mond köszönetet.
Túl a válságkezelésen?
A pénzügyminiszter kiemeli: a koronavírus-járvány új kihívások elé állította a gazdaságot. Szerinte a cél az volt, hogy az áldozatokat minimalizálják.
Felidézi: amíg a 2008-2009-es válság idején a megoldás a megszorítás volt, és az IMF-t hívta segítségül az ország, mert nem volt más eszköz, most nem volt erre szükség. Az elmúlt tíz év gazdasági sikereinek köszönhetően a GDP 36 százalékának megfelelő csomagot tudott összerakni a kormány - mondja.
Ennek súlypontjainak meghatározásakor széles körű konzultáció indult el, ez tette lehetővé, hogy a döntéseknak társadalmi elfogadottsága legyen. A válságkezelés elemei között a családok támogatását, a vállalkozások esetében a fejlesztési támogatások, a beruházások elindítását említi. A harmadik elem pedig az adócsökkentés volt - teszi hozzá.