Orbán a gazdasági évadnyitón: Nem tudni, mi lesz az orosz-magyar kapcsolatokkal
Utolsó frissítés:
Szerző:
Gyükeri Mercédesz
Az infláció letörése és a recesszió elkerülése – két látszólag egymásnak ellentmondó feladat áll a kormány előtt. A gazdaságpolitika irányítói, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján beszéltek arról, hogyan is képzelik ezek megoldását. Egy dologban azonban szakítottak a hagyománnyal: idén második éve nem volt jelen a találkozón a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, neki kijutott bőven a kritikákból is.
Most érkezett
Új sáv van kialakulóban
Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik, nem pusztán egy háború. És az sem világos, hogy nem pont ezért robbantották-e ki a háborút – Orbán témát vált.
Kiemeli: a gazdaságszerkezet – az olcsó orosz energia adja a nyugati, francia–német ipari tengely erejét – megváltozik azzal, hogy leválasztják Európát az orosz energiáról. Új függések alakulnak ki.
Ami abszurdnak hangzott egy éve – pl. hogy Ukrajna uniós tagjelölt lehet –, most a valóság. Ugyanez a helyzet a NATO-tagsággal is.
Jól látható átszerkesztés zajlik, egy új típusú közép-európai kiemelt térséggel Lengyelországgal és Ukrajnával – ez a 60-70 millió ember nagyobb Franciaországnál, hasonló Németországgal.
És ha az európai gazdaságot a kínai gazdaságról is levágják, az Németországnak komoly kihívást jelent. Néhány napja a brit pénzügyminiszter mondta azt, hogy néhány éven belül a lengyelek lehagyják a briteket – ez nem irreális Orbán szerint.
Erre példa az is, hogy az amerikai katonai erőt nem a németekhez, hanem a lengyelekhez telepítik.
Percről percre
Nem tudni, mi lesz az orosz–magyar kapcsolatokkal
A magyar külpolitikának sokat kell gondolkoznia azon, hogy milyen típusú kapcsolatot tartson fenn Oroszországgal. Az, hogy ez sikerül-e, arra senki nem tud válaszolni – fogalmaz Orbán.
Ez válságkezelés, nem irányváltás
Nagy Márton szavait megerősítve kiemeli: piaci finanszírozás nélkül nem tudjuk elérni a céljainkat – "nem lett a kormány szocialista, vagy éppen kommunista".
A kormány nem kíván változtatni a piaci és az agrártulajdon iránti elköteleződésén. Néha meg kell indítani támogatási formákat, ezzel azonban nem a piaci finanszírozást akarják kiszorítani. De piaci finanszírozás akkor van, ha megfelelő kamatok mellett lehet hitelt felvennie a vállalkozásoknak.
"Csak azért avatkozunk be, mert a piaci finanszírozás nem elérhető, ez válságkezelés, nem irányváltás".
"Ez egy gazdaságfókuszú kormány"
Bizonyára feltűnt önöknek, hogy a 2022–2026-os kormánynál a fókusz a gazdaságon van – emeli ki Orbán, aki Csák Jánost és Lantos Csabát mint volt vállalkozókat is említi kormánytagokként, illetve azt, hogy Navracsics Tibort és Lázár Jánost is gazdasági fókuszú kérdések megoldására hívták vissza.
"It's the economy, stupid" – idézi Bill Clinton híres mondását Orbán arról, miért kiemelt a gazdaság.
Nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a kormány szerkezetéhez a szankciók miatt – idézi fel Orbán, szokásától eltérően miért változtattak, megalakítva egy energetikai minisztériumot. Szerinte minőségi javulás látható azóta az intézkedésekben.
Orbán: Minden rendben van
Orbán Viktor miniszterelnök azzal kezdi, hogy két minisztere felszólalása után megnyugodott, hogy minden rendben van (derültség fogadja).
Orbán ezek gratulál, hogy mindenki túlélte a választásokat – ahogy ő is, hiszen az utolsó ilyen fórum a választások előtt volt.
Kiemeli: általában a választások évében nő az államadósság és a hiány is, itt azonban nem ez történt. "Gonoszság azt mondani, hogy a kormány a választásoknak rendelte volna alá a 2022-es évet" – teszi hozzá, és szerinte így nyerték meg a 2014-es és a 2018-as választást is. Ezért a pénzügyminisztert illeti az elismerés.
Mi várható a következő években?
Varga a területi problémákról beszél: ma már nem csak Kelet-Magyarország tartozik a fejletlenek közé, hanem Baranya vagy Békés is, ehhez a kormánynak is igazodnia kell. Ugyanígy fontosnak tartja a diverzifikációt, vagyis azt, hogy a gazdaságnak nem szabad egy ágazattól függnie.
A gazdaságnak a digitalizációt, a piacok összekapcsolódását, a fenntarthatóságot és az egyészségügyi rendszer optimális működését kell figyelembe vennie – zárja Varga, aki szerint a következő időszakot az egyensúly melletti növekedés, az energiahatékonyság erősítése, a családtámogatások, az adminisztrációs terhek csökkentése, illetve az ország keleti és déli sávjainak fejlesztése dominálja majd.
2024-re ígéri most a kormány az e-áfabevallást
Magyarország azon országok között van, ahol a munkaerő-közvetítéssel lehet enyhíteni a piaci feszültségeket – folytatja Varga, aki adminisztrációs könnyítéseket is említ, elsősorban az adóbevallások egyszerűsítését említi.
2024-re tervezi a kormány az e-áfabevallást – ezt jóval korábbra ígérte a kormány, de eddig mindig elhalasztották a bevezetését.
Adóemelés helyett fehérítés
Mit ajánl a kormány a gazdasági szereplőknek? Varga szerint a feketegazdaság elleni küzdelem – elsősorban az online kasszák – hozzájárult ahhoz, hogy ne kelljen adókat emelni, az adóbevételek a bázis növelésének köszönhetően nőttek. Hasonló lépés volt az EKÁER bevezetése, a POS-terminálok telepítése, illetve az online számlák bevezetése.
Mindezek eredményeképpen 2010 óta az adórés (vagyis a be nem fizetett adó aránya) 20-ról 5 százalékra csökkent.
Az irány változatlan marad: a fogyasztási típusú adók erősítése mellett a céges adók alacsonyan tartása. Vannak ötleteink arra is, hogy a globális minimumadót hogyan oldjuk meg – teszi hozzá Varga, aki a családtámogatások szerepét is felidézi az adórendszerben.
Nem enged a kormány a családtámogatásból
Telített a munkaerőpiac – említi Varga a magyar gazdaság egyik nagy strukturális problémáját. És kiegészíti még eggyel: a munkaerő fokozatos elöregedése, ezen belül is a 65 évüket elérők arányának növekedése.
Erre a megoldás a gyerekvállalás ösztönzése – ebből nem enged a kormány, mondja a politikus. Kiemeli: Magyaroszág azon kevés európai országok egyike, ahol tíz év alatt nőtt a gyerekek száma – a lakosság itt is csökkent.
Közös probléma az infláció
Jelentős energetikai kitettségünk és az infláció emelkedése között összefüggés van, és ez európai probléma – folytatja Varga, vagyis most nem szankciós inflációt említ.
A pénzügyminiszter az energiaárak hatásáról beszél a magyar államháztartás helyzetére: az egészségügy helyett az energiaárakat finanszíroztuk – fogalmaz.
A helyzet enyhülésével energiahatékonysági programokra lehet költeni.
