Azt nem kell ecsetelni, mekkora előny, ha a gyerek biztos anyagi háttérrel tudja elkezdeni az életét. Mégis, az újszülöttet kezükben tartó szülők ritkán gondolnak előre a felsőoktatási tandíjra vagy a kollégiumi díjra, a lakbérre. Pedig minél később kapnak észbe, annál fájdalmasabb lesz a szembesülés: a továbbtanulás többmilliós tétel.
A Babakötvény édeskevés
Ha a gyermek előtakarékosság kerül szóba, az első, ami az emberek eszébe jut, a Start-számla. A Magyar Államkincstár minden gyermek születésekor automatikusan elhelyez annak nevére 42 500 forintot egy számlám, amelyhez majd 18 éves korától hozzáfér. Ehhez nyitni lehet egy Start-számlát, ahova a szülő bármennyi pénzt befizethet, hogy az összeg gyarapodjon, az állam pedig az infláció plusz 3 százalékos éves kamatot garantál rá. Sőt, az éves befizetések 10 százalékának megfelelő, de legfeljebb évi 6 ezer forintot rá is dob. Lényegében tehát minimum 60 ezres éves befizetés mellett az állam – a kamatok mellett – durván 150 ezer forinttal járul hozzá minden gyermek életkezdéséhez. Persze ehhez hozzájönnek a szülők által befizetett összegek is. Ha ez a maximális támogatás eléréséhez szükséges minimum havi ötezer forint (évi 60), akkor 18 évesen a gyermek másfél-két millió körüli összeggel vághat neki a világnak. Ez ilyen időtávon nem túl sok, ezért legfeljebb azoknak lehet jó megoldás, akik havi 1-5 ezer forintot tudnak félretenni. Mindenki másnak érdemesebb lehet más ajánlat után nézni.
| Már a gyermek születése előtt érdemes kuporgatni |
| Az egészségpénztárba már a gyermek megszületése előtt érdemes gyűjtögetni. Ugyanis itt a havi tagdíj 20 százalékát, évi maximum 100 ezer forintot vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból, melyet egyéni egészségszámlánkon írnak jóvá. Az el nem költött befizetések pedig biztonságos eszközökben kamatoznak. |
Ha nem szeretne külső segítséget, hitelt igénybe venni gyermeke taníttatáshoz, akkor jobb, ha már a születésétől elkezd félretenni a diploma megszerzéséhez szükséges milliókhoz. Ha kicsit később kap észbe, még akkor sem veszett ügy, persze akkor már többet kell leemelni a havi apanázsból.
Az életbiztosítások azért lehetnek jó megoldások a GRANTIS független pénzügyi tanácsadó cég szerint, mert a banki megtakarításokkal szemben nem kell utánuk kamatadót, egészségügyi hozzájárulást vagy egyéb illetéket fizetni. Az ilyen megtakarításos biztosítások előnye, hogy kisebb tőkével is lehetőség nyílhat olyan befektetési eszközalapba tenni a pénzt, amelyekbe egyébként csak nagyobb tőkével lehetne beszállni – mondta Kinter Dóra, a cég munkatársa.
Azonban azt is hozzátette, hogy érdemes óvatosnak lenni, sok ingyenes pénzügyi tanácsadó cég olyan konstrukciót fog ajánlani, amiből lehet, hogy nem a gyerek fog a legtöbbet kiszedni felnőtt korában, hanem az üzletkötő. A unit-linked életbiztosítások költségei jellemzően olyan magasak, hogy azt csak ritkán termeli ki a befektetés.
A hiányszakmát fizeti az állam
A legnagyobb kiadás feltételezhetően a diploma megszerzése, főleg, ha fizetni kell a tanulmányokat. Bár az idei tanévben a hallgatók 77 százalékát vették fel államilag finanszírozott szakra, azt érdemes szem előtt tartani, hogy jelentősen átalakult a finanszírozott helyek eloszlása, attól függően mire van igény a munkaerőpiacon. Jogásznak, gazdasági vagy kommunikációs szakembernek csak az tanulhat ingyen, aki magas pontszámot ér el a felvételin, a tanári, műszaki pályákon viszont sok az állami ösztöndíjas hely.
Mindenesetre érdemes a tandíjjal kalkulálni, főleg ha a külföldi tanulás is tervben van. A Grantis kalkulátora szemeszterenként háromszázezer forintos összeggel számol. Abból kiindulva, hogy egy átlagos alapdiploma megszerzése 3,5 évig tart, akkor a gyermek tizenkilenc éves korára a szülőknek legalább 9 millió forintot kellene félretenniük. Ehhez havi 95 ezer forintos albérleti kiadással, és 75 ezres megélhetéssel számolnak, a háromszázezerbe pedig a tandíjon belül a tankönyv és egyéb kellékek árát is belekalkulálják. Ha valaki gyermeke születésétől elkezdi a megtakarítást, a cég szerint a piacon található befektetések átlaghozamával számolva, 19 évig havi 15 530 forintjába kerül majd az alapdiploma. Ha később, akkor többe.
| Elérni kívánt összeg a gyermek 19 éves korára | Gyermek kora a megtakarítás kezdetekor | Havonta fizetendő díj |
| 9 millió | 3 | 21 565 Ft |
| 9 millió | 6 | 31 929 Ft |
| 9 millió | 9 | 47 797 Ft |
Mindezt persze úgy, hogy nem ártana az embernek saját öregkoráról is gondoskodnia, amire reális esélye akkor mutatkozik, ha a megtakarítást legkésőbb szintén gyermeke születésének ideje körül megkezdi. Hogy pontosan mikortól és mennyi pénzt érdemes félretenni nyugdíjra, azt korábbi cikkünkben taglaltuk.
Ha nincs megtakarítás, marad a hitel
Ha a babakötvénynél többre nem futja, akkor sincsen minden veszve, ott a diákhitel. 2015-ben 360 ezren vették igénybe, idén pedig már két konstrukcióban is felvehető. A Diákhitel1 bármire költhető, ezért aztán évi kamata 3,75 százalék, amíg a Diákhitel2 csak a képzés költségére, így annak kamata csak 2 százalék. Érdemes azonban valamilyen diákmunkát vállalni mellette, így csökkentve a felveendő hitelösszeget, ugyanis a kamatok miatt igen hosszú törlesztésre lehet számítani.
Akik nem kapnak szülői támogatást, azoknak a hitel kézenfekvő megoldás lehet a diploma megszerzéséhez, ugyanis olybá tűnik, hogy ha nem sikerül államilag finanszírozott képzésre bejutniuk, önerőből aligha lesznek képesek fedezni taníttatásukat. Szülői támogatással pedig sokkal olcsóbban megúszhatják, ehhez azonban az ősöknek érdemes időben elkezdeni gyűjtögetni.
Ön miként gondoskodik szeretteiről és önmagáról? Gondol már a nyugdíjra? És ha igen, mennyit tud erre szánni. Töltse ki kérdőívünket!