A korábbi szembenállást az együttműködés váltotta fel a legnagyobb „nem történelmi” egyház, a Hit Gyülekezete és a Fidesz–KDNP viszonyában.
Németh Sándor prédikál. Vidám vasárnapok
Mennyből az annyi
„A támogatásnak mindig van helye, de jobb lett volna, ha megkérdeznek minket, mire lenne szükségünk” – így kommentálta a HVG-nek a neve elhallgatását kérő egyik katolikus egyházi méltóság, miért nem teljes az afeletti öröme, hogy karácsony előtt nem várt támogatás érkezett a kormánytól. Példaként említette, hogy a pántlikázott pénzből Csepelen építhetnek fel csarnokot, hivatkozással arra, hogy Budapest kapta a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszus rendezési jogát. Ám a kormányt ez esetben talán inkább az a cél vezette, hogy az olimpiarendezés esetén ez a létesítmény is latba vethető lenne.
December 20-án a kormány 121 milliárd forintot osztott szét különböző, zömmel egyházi intézményi fejlesztési célokra és működtetésre, mindezt a költségvetési törvényben megállapított egyházi támogatásokon felül, még a kedvezményezettek számára is átláthatatlan szempontok alapján. Hasonló év végi akció tavaly is volt, ám akkor mindössze 6,5 milliárd forint rendkívüli támogatás jutott az egyházaknak. Sokatmondó az is, hogy Orbán Viktor az ünnepek előtt személyesen találkozott Gáncs Péterrel, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével. Az Index számításai szerint az evangélikusok a korábbiaknál mintegy 2,5 milliárd forint állami támogatással kaptak kevesebbet azóta, hogy püspökeik, lelkészeik többször is nyilvánosan bírálták a kormányt vagy annak egyes vezetőit, legutóbb például a református lelkészből miniszterré lett Balog Zoltánt. Ezt is enyhítheti most a nekik utalt 2,2 milliárd forint soron kívüli összeg. A reformátusoknak tízszer ennyi hullott az ölükbe, mindez a reformáció évének idei programjaira elkülönített több száz millió forinton felül.
