Kemény szakítás

Nem marad az egységes európai piac része Nagy-Britannia, mert az nem jelentene teljes szakítást az EU-val – erősítette meg Theresa May brit konzervatív kormányfő keddi, hatalmas érdeklődéssel kísért beszédében. A Brexitet támogatók többségbe kerülését hozó tavaly júniusi népszavazás előtt még a maradás mellett kampányoló May ezzel egyértelművé tette, hogy az úgynevezett kemény kilépést kívánja megvalósítani. Az eddig a Brexit előkészítésének koncepciótlanságával, lassúságával vádolt May ugyanakkor a szakítást követően is a lehető legnagyobb hozzáférést akarja megszerezni az EU belső piacához, annak biztos tudatában, hogy kormánya gond nélkül tető alá hozhat a 27 tagállammal vámmentességet garantáló szabadkereskedelmi megállapodást.

A Brexit tartalmáról May ezúttal sem szolgált túl sok részlettel. Beszéde tele volt olyan közhelyekkel, mint hogy az EU-t maga mögött hagyó Nagy-Britannia az egész világ által tisztelt hatalmas, globális kereskedelmi nemzet, erős, magabiztos és egységes ország lesz. Kifejezte meggyőződését, hogy Nagy-Britannia képes lesz a világ vezető gazdaságaival előnyös kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat összehozni. Megismételte, hogy a már az országban élő uniós állampolgárok jogai nem sérülnek, és ebben elvárja az EU-tagországok viszonosságát.

Nem hagyott kétséget arról, hogy az egységes piacról távozást a bevándorlással szembeni ellenérzések táplálják. EU-tagként Londonnak az unió mind a négy alapelvét, köztük a legkritikusabbnak számítót, a munkaerő szabad áramlását is garantálnia kell ugyanis a többi 27 tagország számára. May elismerte, hogy a gazdaság számos területén szükség van a magasan képzett munkaerőre, ám szerinte az ellenőrizhetetlen bevándorlással a társadalmi béke érdekében szakítani kell. Megemlítette, hogy a kilépés pénzügyi tehertől is mentesíti Londont, mert megszűnik a brit hozzájárulás az uniós büdzséhez, amivel Nagy-Britannia nettó befizető. Fontosnak tartotta, hogy a Brexittel megszűnik az uniós jogrendszer felsőbbrendűsége.

A konzervatív kormányfő beszédének talán egyetlen igazi újdonságát az adta, hogy kijelentette: a kilépés végső formájáról, tartalmáról a parlament fog szavazni, ami árnyalja az eddigi álláspontját. Ezzel arra a tavaly decemberi legfelső bírósági döntésre reagált, amely kimondta, hogy a Brexitről a kormány nem dönthet saját hatáskörben, meg kell kérdeznie a törvényhozást. Az ítélet ellen a kormány fellebbezett, és a fellebbviteli bíróság januárra ígérte a döntését. May március végéig szeretné megindítani a lisszaboni szerződésnek a kilépésről szóló 50. cikkelye alapján a Brexit folyamatát.