Szövetségbe forrt
Magyarország azoknak az államoknak a sorába tartozik, amelyek az EU-ban és a NATO-ban a leginkább figyelembe veszik Moszkva érdekeit – ezt jutalmazza sorozatos látogatásaival Putyin orosz elnök. Orbán Viktor e politikája a visegrádi négyek szakításához vezethet.
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor a 2015-ös budapesti találkozón. Egyre közelebb
Oroszország kovácsolja
„Oroszország egyike azon kevés nagyhatalmaknak, amelyek újra talpra tudtak állni egy súlyos vereség után. Vlagyimir Putyin országa immár újra komoly világpolitikai tényező” – véli Dmitrij Trenyin, a Carnegie Nemzetközi Békealapítvány moszkvai irodájának vezetője. A politológus szerint Moszkva célja, hogy revansot vegyen a hidegháborúban elszenvedett vereségért.
A revanshoz – ezt már Szergej Medvegyev történész állítja – Putyin olyan új szövetségi rendszert hozott létre, amelyben a globalizáció vesztesei, a nyugati demokráciában és az EU-ban csalódott emberek és a múltbeli stabilitásra vágyakozó tömegek állnak az orosz államfő mögé. „Putyin a hagyományok, a nemzeti szuverenitás és az erő fontosságát hangsúlyozza, s üzenete alkalmas arra, hogy a különféle elveket valló populisták, szeparatisták és radikálisok alternatív hatalmi központot lássanak Moszkvában” – hangsúlyozza Medvegyev.
A történész szerint az Orbán Viktorhoz hasonló jobboldali radikálisokból vagy a görög Szirizával rokon baloldali szélsőségesekből álló szövetség létrehozásával Moszkva olyan politikát folytat, mint a Komintern az 1920-as években.
A Putyin-rezsimet bíráló elemzők szerint az orosz államfő csupán eszközként használja szövetségeseit, és továbbra is orosz érdekszférának tekinti az egykori Varsói Szerződés tagállamait. Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon az energiaágazatban játszott orosz szerep növelése a cél, de hasonló politikát folytat Moszkva az egykori Jugoszlávia tagköztársaságaiban is. Szerbia politikai támogatást is remélt Moszkvától azt követően, hogy a dél-szerbiai albán többségű tartomány, Koszovó 2008-ban elszakadt az országtól. Belgrád – elemzők szerint fél áron – eladta a Gazpromnak a NIS olajipari vállalatot, arra számítva, hogy a jó kapcsolat fejében Oroszország keményen védelmezi majd a Koszovót sajátjának tartó Szerbia érdekeit. A támogatás azonban hamar elillant, 2008 augusztusa után Moszkva irányt váltott: miután a Grúzia ellen vívott háború eredményeként orosz segítséggel Dél-Oszétia és Abházia is elszakadt Grúziától, Putyinéknak már nem volt annyira fontos Szerbia területi egységének védelme.
Egy másik orosz politológus, Mihail Trojickij úgy véli, a Kelet- és Közép-Európában hatalomra jutott populistáknak, köztük a Putyin EU-n belüli legközelebbi szövetségesének nevezett Orbán Viktornak köszönhetően Oroszország kényelmes helyzetben van. Nem kell különösebben erőltetnie magát a térségben, mert helyi szövetségesei elvégzik az ő munkáját is, egyebek mellett a Brüsszellel folytatott kakaskodással gyengítik az EU-t. Az unió eljelentéktelenítése, valamint az EU és az USA közötti szövetség fellazítása elemi érdeke az Oroszországot újra naggyá tenni akaró Kremlnek. Minél lazább szövetséggé válik az unió, annál hatékonyabban képes alkudozni Moszkva az egyes országok politikusaival. ¬