Érzékeny terepen
Ideje csökkenteni a jövedelmi és a vagyoni különbségeket, a gazdasági növekedés eredményeiből mindenkinek részesednie kell, különben a választók a szélsőséges pártokhoz fordulnak – döbbentek rá világszerte. Magyarország külön eset, itt inkább a kormány ölt egyre szélsőségesebb arcot.
Fényévekre a céltól
Az esélyteremtő modell jellemzői
¬ az állami újraelosztás nem növeli, hanem tompítja a jövedelmi és vagyoni különbségeket (progresszív jövedelemadó, vagyonadó)
¬ a szegénység és a társadalmi kirekesztettség folyamatos mérséklése
¬ a foglalkoztatási és a bérezési diszkrimináció megszüntetése
¬ célzott szociális támogatások, a rászorultság elvének alkalmazása
¬ a szakmai kasztosodás megszüntetése (orvosok, jogászok, bankárok)
¬ egyenlő hozzáférés a pénzügyi szolgáltatásokhoz
¬ erős társadalmi mobilitás, a felzárkózási esélyek szélesre nyitása
¬ felzárkózást segítő oktatási rendszer, a felsőfokú képzés kiterjesztése
¬ a kimagasló jövedelmek fő forrása a képzettség, a kreativitás, az innováció
¬ az életminőség javítása, a szegények számára is hozzáférhető egészségügyi ellátás
Csúcsszerepben
A szexista macsó szerepben mutatkozó Donald Trumpnak erős női mezőnyben kell helytállnia. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke Janet Yellen, akinek nagyszülei Lengyelországból települtek át Brooklynba. Németországot Angela Merkel kancellár irányítja, Nagy-Britanniát Theresa May, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója pedig a francia Christine Lagarde (képünkön). Az orosz nemzeti bankot Elvira Nabiullina vezeti, akit 2015-ben a tekintélyes brit szaklap, a The Euromoney az év jegybankárának választott, idén pedig a The Banker Európa legjobb bankárának nevez.
Lagarde a női egyenjogúság egyik élharcosa. Tavaly – mások mellett – az Év Asszonya díjat érdemelte ki a Glamour magazintól. Köszönőbeszédében felvillantotta, hogy 35 éve, amikor egy jogi cégnél állásinterjún volt, azt mondták neki, szép fizetést kap, de soha nem lehet partner, azaz társtulajdonos, mert nő. Nem fogadta el az állást. Karrierje során később is tapasztalt hátrányos megkülönböztetést. Most az általa irányított IMF mind a 189 tagországtól elvárja a nők és az asszonyok előtt álló akadályok lebontását, hogy érvényesíteni tudják képességeiket. Ha a nőket ugyanolyan arányban foglalkoztatnák, mint a férfiakat, akkor az USA nemzeti jövedelme 5 százalékkal, Japáné 10 százalékkal, Indiáé 27 százalékkal lenne nagyobb – summázta Lagarde.
Az egyenjogúság magyarországi állapotával legutóbb 2015-ben foglalkozott az IMF, megállapítva, hogy a nők képzettebbek ugyan, mint a férfiak, de a politikából kiszorultak, a legnagyobb cégek igazgatóságaiba alig jutnak be, kevesebbet keresnek, és sokkal több nem fizető (házi-) munkát végeznek. Az EBRD pedig azt vizsgálta, miért jutnak nehezebben hitelhez azok a kisvállalkozások, amelyeket nők vezetnek. A tipikus okok között felmerül, hogy tevékenységi területük némelyikén – a ruházati vagy szolgáltató szektorban – nehezebb jelzálogra érdemes eszközöket felmutatni, vagy hogy a hitelkérelmek többnyire férfiakból álló elbírálói nehezebben tudják értékelni a női irányítással működő vállalkozások természetét. A térségben csak Szlovéniában, Szerbiában és Litvániában éri több hátrányos megkülönböztetés a hitelpiacon a vállalkozó nőket, mint Magyarországon.