Egy világkiállítás emlékképei
Nem tehetek róla, de amikor a 2024. évi budapesti olimpia hívei arról beszélnek, hogy a rendezés nem jelentene pluszterhet az országnak, miközben számos előnnyel, így az infrastruktúra fejlesztésével, a növekedés gyorsulásával járna, nekem mindig az 1995-re tervezett budapesti világkiállítás jut eszembe. Ennek a még 1987 szeptemberében, a magyar és az osztrák kormány akkori első embere, Grósz Károly és Franz Vranitzky által elhatározott, eredetileg Bécs–Budapest világkiállításként megálmodott rendezvénynek a megvalósítása mellett az Antall-kormány még azt követően is kiállt, hogy 1991-ben a bécsiek 70 százaléka a világkiállítás ellen szavazott. Magyarország ekkor igazi kurucként meghirdette az „Egyedül is megcsináljuk!” elvet, igaz, egy évvel elcsúsztatva a megvalósítás határidejét. A világkiállítás melletti érv a – hamarosan illúziónak bizonyult – vállalkozói alapon való megrendezhetőség és az „egyébként is szükséges” infrastrukturális fejlesztések megvalósítása mellett a gazdasági növekedést gyorsító hatás volt.