Asátánésakutyája
Új, ellenséges fejezet kezdődhet az amerikai–iráni kapcsolatokban, ami nemcsak a megbékélést célzó atomalkut fenyegeti, de átírhat több világpolitikai kérdést is.

Viszály újratöltve

Afiatalokszemével
A szankciók feloldása komoly és nem alaptalan reménnyel töltötte el a nagyszámú, jól képzett iráni fiatalt: fellendülésre, új üzletek megkötésére, a szabadság nagyobb fokára számítottak. Az utóbbi egy hét világpolitikai fejleményei viszont alaposan megkavarták a helyzetet. „A városi középosztályból származó fiatalok közül mindenkinek a családját érintették az épp felfüggesztett amerikai beutazási korlátozások” – mondta a HVG-nek egy neve elhallgatását kérő teheráni egyetemista, akinek az amerikai űrkutatási hivatalnál, a NASA-nál dolgozó családtagját a múlt héten fordították vissza az USA-ból.
Az iráni agyelszívás jelentős, a több mint 12 ezer iráni diák sok pénzt otthagy a drága amerikai egyetemeken. Sokan a tengerentúlon csinálják meg a szerencséjüket is, mint Omid Kordestani, a Twitter mikroblog elnöke vagy Maryam Mizrakhani, aki 2014-ben, 37 évesen első nőként kapta meg a matematikai Nobel-díjként is emlegetett Fields-érmet (HVG, 2014. augusztus 23.). De a Párizsban, iráni emigránsok gyermekeként született Pierre Omidyar is az USA-ban tanult, majd lett az eBay online bolhapiac alapítójaként multimilliárdos. A Szilícium-völgyben számos iráni származású informatikus és mérnök dolgozik.
Ha Donald Trump valóban fordulatot hajt végre Washington Irán-politikájában, a 80 milliós országban nőhet az USA-val szembeni távolságtartás. Sok fiatal számol be arról, hogy a fejlemények arra ösztökélik őket, hogy másfelé is próbálják eladni azt a tudásukat, amit az otthoni gazdaság nem tud felszívni. „Kinyílt a térképem, kelet felé is nézelődöm már” – mondta az egyikük. A világ iránt nyitott fiatalokat különösen zavarja, hogy az amerikai elnök indoklása szerint a terrorveszély áll a beutazást korlátozó rendelete mögött, noha 1975 óta iráni nem követett el terrorcselekményt az USA-ban. Mindannyian kiemelik, milyen nehéz volt az utóbbi két hónap, amikor egymást követték a rossz hírek. Kevesen tervezik, hogy aktívan részt vesznek tömegtüntetéseken, inkább a közösségi médiában osztják meg a számukra fontos mondanivalókat tartalmazó véleményeket, híreket. A Trumpra üzletemberként és „médiaművészként” tekintő iráni fiatalok kivárnak azért is, mert az atomalku hozta enyhülés jelentette változások egyelőre nem értek el a hétköznapi emberekhez, a gazdaság nem pörgött fel. ¬ SZÁSZ BALÁZS
