Sikamlóskenőpénzek
Medgyessy Péter egykori kormányfővel vitetné el az OLAF-balhét a jobb- és a baloldal is. A 4-es metróhoz kapcsolódó kenőpénzvádakon azonban mások is megcsúszhatnak.

A 4-es metró. Drága, de modern



Puch:akineknincsközehozzá?

Mindenki másra mutat
Politikai habverésnek titulálta az OLAF-jelentésben szereplő Media Magnet Kft. ügyét Puch László, az MSZP egykori pénztárnoka az ATV-ben. A jelenlegi médiamágnás szerint a Fidesz talán azt próbálja ezzel fedezni, hogy 2010 után jelentősen megemelte a metróberuházás költségét. Állítása szerint neki semmi köze nincs az említett céghez, amint az a cégbírósági adatokból is kiderül. Ennyire azonban nem egyszerű a helyzet. A Media Magnetben papíron valóban nem vállalt soha közvetlen szerepet, de a cég ügyvezető igazgatója az a Grím Mária, akit idén januárjában a Puch-lapok, a Népszava és a Vasárnapi Hírek kiadásáért felelős XXI. század Média Kft. kereskedelmi és pr-igazgatójává neveztek ki. Grím korábban a szintén az MSZP-s politikushoz köthető Geomédia Zrt.-nél dolgozott kereskedelmi igazgatóként. A Media Magnet tulajdonosa akkortájt Wéber Judit volt, akit Medgyessy 2004-ben sikertelenül próbált kineveztetni az Országos Rádió- és Televízió Testület élére, az ő férje pedig Puch gyermekkori barátja.
Horváth Éva, Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes akkori sajtósa a volt főnöke perében az ügyészségen azt mondta, hogy a Media Magnet „Puch cége”, bár papíron Wéber Judit a tulajdonosa. A kft szerinte pártfinanszírozásra szolgált: nyolc tanulmányt készített a BKV részére, azokért a vállalat 25,4 millió forintot fizetett ki, holott számára valójában szükségtelenek voltak, nem is használták fel őket. Az unió csalásokat vizsgáló hivatala ezt is felemlegeti a jelentésében, mint ahogy azt sem hagyja szó nélkül, hogy „a cég annak a politikai pártnak a kampányát csinálta, amely párt döntéshozó helyzetben volt a 4-es metró ügyében”.
Az OLAF egyébként nem vizsgálta, hogy pontosan milyen médiatevékenységért fizetett a kft-nek a metró áramellátó és biztosítórendszerét kiépítő Siemens. Az ügyben már 2011-ben is nyomozott a Központi Nyomozó Főügyészség az Európai Beruházási Bank feljelentése alapján, mely szerint „a Siemens AG a 2-es és 4-es metróvonalak szerződéseit az ár 5 százalékáért kapta meg, mely összeget, 331 millió 200 ezer forintot, a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntést hozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között ösztönzésként osztottak szét a Media Magnet Kft.-n keresztül”. A nyomozás során gyanúsítottat nem hallgattak ki, 2013-ban pedig lezárták az eljárást, mivel nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése – erre hivatkozott most a Siemens. A nyomozó főügyészség azonban idén januárban újra elrendelte a nyomozást. ¬
