Kedv, remények, lilák
A magyar társadalom még nem elég érett a civil mozgalmársághoz – ezzel magyarázzák sorsuk alakulását a HVG által megkérdezett, az elmúlt években üstökösként fel-, majd ugyanilyen gyorsan eltűnt civil politikusok.






Ügyeletes megmentők
¬ Sándor Mária: A fekete ruhás nővérként ismertté vált gyermekszakápoló 2015-ben vette magára a muszájherkules szerepét, amikor országos tiltakozást szervezett az ápolók munkakörülményeinek javításáért. Követői fekete pólóban jelentek meg a munkahelyükön. Akciója miatt felmondtak neki a munkahelyén, a pesti Péterfy Sándor Utcai Kórházban, majd a tiltakozások hatására visszavették. Végül ő maga adta be a felmondását. Ezt követően számos civil tüntetésen szónokolt. Egy éve már bejelentette távozását a közéletből, mondván, „a csatát elbuktam, a korrupciót legyőzni nem tudom”, de rövid időre visszatért.
¬ Seres Mária: Négy gyermek édesanyja, okleveles építészmérnök. 2008 őszén népszavazási kezdeményezést indított azért, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott költségeit lehessen megtéríteni. Az elvárt 200 ezer aláírás duplája jött össze. A népszavazásra nem került sor, mert a törvényt időközben átírták: a képviselők már „választókerületi pótlékot” és lakhatási támogatást kapnak.
¬ Halász Pálma: A családon belüli erőszak szigorúbb büntethetőségéért 2012-ben több mint százezer aláírást összegyűjtő, pedagógusból lett civil mozgalmár elérte, hogy a parlament napirendre vegye a témát. A civil kezdeményezés nyomán született, 2013-tól hatályos – szakemberek szerint még mindig túlságosan szűkre szabott – jogszabályban önálló bűncselekményként megjelent az úgynevezett „párkapcsolati erőszak”.
¬ Tétényi Éva: Építészmérnökként éveken át főépítészként dolgozott. A 2010-es önkormányzati választások előtt Esztergom civil szervezetei és ellenzéki pártok őt jelölték polgármesternek a várost 11 éve, botrányokkal kísérten vezető Fidesz–KDNP-s Meggyes Tamás ellenében. Tétényit a voksok több mint kétharmadával választották meg, Meggyes azonban még az irodáját sem volt hajlandó átadni neki, a helyi testületben többségben lévő fideszesek pedig úton-útfélen akadályozták a munkáját. A 2014-es választáson 3 százalékos különbséggel alulmaradt a Fidesz által támogatott Romanek Etelkával szemben.
¬ Horváth András: Az adóhatóság egykori munkatársa 2013-ban többmilliárdos adócsalásokról tett bejelentést. Az elhíresült „zöld dossziéban” összegyűjtött dokumentumai alapján indult nyomozásokat, egy kisebb eset kivételével, bűncselekmény hiányában lezárták. Belőle viszont az „információs rendszer vagy adat megsértésének vétsége” miatt nemrég gyanúsított lett.
¬ Várady Zsolt: A Facebook előtti internetes közösségi hálózat, a WiW alapítója, a 2014 őszén indult tüntetéssorozat egyik vezéralakja volt. Az általa vezetett MostMi mozgalom – az alaptörvény elfogadásának harmadik évfordulóján – az Operaház elé szervezett kormánykritikus rendezvényt. 2015 tavaszán bejelentette, hogy háttérbe vonul, mert számára túl gyors a tempó. Előzőleg a kormánypárti média karaktergyilkosságot kísérelt meg ellene, előbányászva, hogy bő egy évtizeddel korábban csekély mennyiségű marihuánát találtak nála.
¬ Pukli István: A pesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, „mivel egyre többször nyilatkoztam oktatási ügyekben”, például a Klik ellen, a múlt év elején a Tanítanék Mozgalom élén találta magát. A szervezet szószólójaként – hogy megelőzze a támadásokat – maga hozta nyilvánosságra, hogy apja ávós volt, bátyja pedig kábítószer-visszaélés miatt börtönbüntetést kapott. Bár egy éve azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy „végig akarom csinálni”, a nyáron pedig azt ígérte, „radikális üzemmódba váltanak”, az ősszel átmenetileg visszavonult a közéletből.