Lassulás, drágulás

Az uniós támogatások folyósításának lassulása, az építőipar emiatti összeomlása és az ipari termelés megtorpanása következtében a 2015-ös 3,1 százalékról 2 százalékra tompult tavaly a gazdasági növekedés. A pluszt a mezőgazdaság és a szolgáltatási szektor hozta össze. Az év elején a kormány 2,5 százalékos növekedést tervezett 2016-ra, a Magyar Nemzeti Bank pedig még decemberben is 2,8 százalékot jövendölt a tavalyi esztendő egészére. Ezzel szemben a növekedés a második negyedévtől fokozatosan lassult, a negyedikben a GDP már csupán 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kormány állami beruházásokkal, béremelésekkel, az uniós programokra kifizetett előlegekkel, összességében fiskális lazítással igyekszik felpörgetni a növekedést, és az idei esztendőben 4,1 százalékos GDP-bővülést vár. Az Európai Bizottság a minap 3,5 százalékot prognosztizált. Négy éve nem mért akkora inflációt a KSH, mint januárban: bár néhány termék általános forgalmi adója csökkent, a fogyasztói árak átlagos szintje januárban 2,3 százalékkal haladta meg a tavaly januárit. A gyorsuló drágulás fő oka, hogy a járműüzemanyagokért 15,2 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. Az év elején a nyugdíjak csak 1,6 százalékkal nőttek.