Egy csok, és már ennyi?

A válások gyakorisága az esküvőtől távolodva évről évre emelkedik. Az első évre nagyjából a 3 százalékuk esik, további 4-4 százalék pedig a második, illetve a harmadik évre. A legkritikusabb időszak a negyedik–hatodik év. Újabb fejlemény a „veterán” – több évtizede együtt lévő – házasfelek egyre gyakoribb válása. Ez még inkább alátámasztja, hogy az idő lesz majd a mostanság kötött házasságok igazi szilárdsági próbája. A legutóbbi gazdasági válság idején például azért bomlott fel sok házasság, mert a munkanélkülivé váló apák egy része nem tudta elviselni, hogy a nő adja meg a családnak az anyagi biztonságot.

Új jelenség az is, hogy a házasságok felbontásánál – amit az esetek kétharmadában a feleségek kezdeményeznek – mára szinte elvesztette a jelentőségét az a múltban még fontos szerepet játszó tényező, hogy született-e gyermek a kapcsolatból.

Ugyanaz a KDNP, amely a Fidesszel karöltve azt akarja elérni, hogy Brüsszel ne szólhasson bele a tagállamok életébe, abba viszont beleszólna, mi történik a hálószobákban: az Európai Bizottság segítségével kötelező érvénnyel mondatná ki, hogy házasság csak férfi és nő között jöhet létre az unió országaiban. Kereszténydemokrata vezetők ezért a napokban demonstratíve csatlakoztak a melegházasság-ellenes európai polgári kezdeményezéshez. Ám valószínűleg későn. Az Anya, apa, gyerekek című petíciót ugyanis 2015 decemberében indította Frivaldszky Edit melegellenes aktivista. Márpedig ahhoz, hogy ezt a bizottság kötelezően a napirendjére vegye, szükséges, hogy a kezdeményezéshez 12 hónapon belül legalább hét tagállamból egymillió támogató aláírás érkezzen. Mint azt a 444.hu-nak nyilatkozó Frivaldszky elmondta, ő abban bízik, hogy a 12 hónap csak tavaly április 3-ától számítódik, mivel ekkortól van lehetőség az online aláírásra. Csakhogy az is kétséges, hogy a hátralévő másfél hónapban összejön az egymillió szignó. Eddig ugyanis csak valamivel több mint 600 ezer aláírás gyűlt össze.

Korábban Európában Hollandia (2001), Belgium (2003), Spanyolország (2005), Svédország és Norvégia (2009), Portugália és Izland (2010), Dánia (2012), valamint Franciaország és Nagy-Britannia (2013), majd Luxemburg (2014) törvényesítette az egyneműek házasságát. A finn parlament a napokban szavazta le a melegházasságot engedélyező törvény visszavonására irányuló állampolgári kezdeményezést, így ott is elhárult az utolsó akadály a jogszabály márciusi hatálybalépése előtt.

Számos állami intézkedés áldásaiból a házaspárok igen, az élettársak viszont csak korlátozott mértékben részesülhetnek.

¬ A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igényléséhez nem szükséges házastársi kapcsolat. Az élettársak azonban – ellentétben a házasokkal – előre vállalt gyermekre nem, csak a már meglévő(k)re kaphatnak csokot.

¬ A családi adókedvezmény megosztásánál az élettársak tavaly januárig nem vehették figyelembe egymás gyermekeit (csak a közös gyerekeket). Az adókedvezményre az élettárs akkor jogosult, ha a családi pótlékban részesülő gyermekkel közös lakóhellyel rendelkezik, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi nyilatkozatok nyilvántartásában.

¬ Az első házasok kedvezményéhez, az akár 24 hónapig igényelhető havi 5 ezer forint állami nászajándékhoz elegendő, ha az egyik félnek ez az első házassága.

¬ A házasság idejére vagyonközösség keletkezik, így – ha csak előzetes szerződés másként nem rendelkezik – osztatlan közös tulajdonukat képezi az, amit a pár tagjai akár együtt, akár külön-külön szereznek. Az élettársak vagyoni viszonyaira nincs ilyen törvényi vélelem, erről azonban szerződésben megegyezhetnek. Ennek hiányában viszont a kapcsolat felbomlása esetén bírósági perben kell a közös vagyonszerzést bizonyítani.

¬ A közös vagyonnal mindkét házastárs egyenlő mértékben jogosult rendelkezni, annak terhére kötelezettségeket vállalhat, szerződéseket köthet. Ilyen esetben a másik házastárs hozzájárulását a törvény vélelmezi.

¬ A házastársak egymás törvényes örökösei. Az élettárs végrendelet útján örökölhet az elhunyt társa után.

¬ Élettársi kapcsolat esetén csak névváltoztatási procedúrával lehet a társ nevét felvenni.

¬ Volt házasfelek esetében tartás kérhető. Az élettársától ezt csak az követelheti, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és ő is csak akkor, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és a kapcsolatból gyermek is született.

¬ A Ptk. szerint a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, kötelesek közös céljaik érdekében együttműködni és egymást támogatni. Az élettársak esetében nincs ilyen kötelem. Ennek a családjogi perek esetében, például gyermekelhelyezésnél lehet gyakorlati jelentősége.