Visszatér a mamut, foszforeszkálni fog a díszhal, gyógyszert ad a nyúltej: az erősen vitatott génmódosított növények után jönnek a génszabászati állatok is.
Génmódosított állatok: turbónövekedésű lazac (előtte természetes társa), világító díszhal, szarvatlan tehén, törpemalac. Gyógyszer vagy méreg?
Géncsata
Embert tervezni nem szabad. Egyelőre. De gyógyítani már szabad olyan beavatkozással, amely már az ivarsejtekben genetikailag megváltoztatja a születendő ember tulajdonságait. Mint a múlt héten kiderült, elég hamar enyhülőben van a tudományos szigor, kezdenek felülemelkedni az emberi génmódosítás etikai aggodalmain.
Két éve sincs (HVG, 2015. március 28.), hogy a vezető tudományos lapok, a Science és a Nature hasábjain kutatók egy csoportja veszélyesnek nyilvánította azokat a gyógyító szándékú beavatkozásokat, amelyeknek öröklődő eredménye esetleg túl későn, egy-két generáció után válna csak nyilvánvalóvá. A múlt télen pedig a világ genetikusainak legjobbjai ültek össze (HVG, 2016. január 2.), hogy eldöntsék, mire lehessen használni a CRISPR génszerkesztési eljárást, és mire ne. Akkor az egyik legerősebb megállapítás szintén az volt, hogy génmódosítással ne lehessen átszabni az emberi ivarsejteket, mert azok továbbörökítik az új, „beültetett” genetikai információkat, márpedig a módosított génállomány öröklődésének hosszú távú hatása egyelőre ismeretlen.
Nem tartott sokáig az elhatározás: a múlt héten hozta nyilvánosságra egy nemzetközi tudóscsoport két amerikai akadémia – a tudományos és az orvosi – állásfoglalását. Az új elv az, hogy indokolt esetben, szigorú ellenőrzés mellett mégis megengedhető az ivarsejtek génmódosítása. „Kizárólag betegségek gyógyításáról beszélünk” – igyekezett eloszlatni a „szuperemberek” létrehozásával kapcsolatos kételyeket Richard Hynes, az egyik tekintélyes amerikai egyetem, az MIT biológusa, a tanulmány egyik vezető szerzője. Az emberek „továbbfejlesztését” a kiáltvány nem engedélyezi, és a bizottság azt is egyöntetűen megtiltotta, hogy esztétikai célokra használják a CRISPR-t.
Az új elvek szerint az örökletes betegségek génszerkesztéses gyógyításának számos feltétele közé tartozik, hogy ha létezik más gyógymód is, akkor nem szabad a génollót csattogtatni. Az is előírás egyelőre, hogy a betegséggel kapcsolatos, cserére szoruló génszakaszok csak olyanokkal helyettesíthetők, amelyek az emberekben általában amúgy is megvannak, és a kutatók jól ismerik őket. Ennek ellenére továbbra is vannak kutatók, akik szerint az ivarsejtek módosítása olyan határ, amelyet nem szabad átlépni.¬SZEPESI ANDRÁS
