Magyar idők
A generációs jelleg szervezi a magyar politikai életet, nem működnek a bevonási modellek, így az újabb és újabb nemzedékek az előző elitek elzavarására alapoznak.
Országjáró momentumosok: Pottyondy Edina és Fekete-Győr András. Elzárt generációk
Generációfogalmak
A politikában jelen lévő generációk körülírásához az egyik kulcsot az 1928-as, Mannheim Károly-féle meghatározás adja. „A mannheimi elgondolás értelmében a generáció élményközösséget, ha tetszik, életérzést jelent. Ahhoz, hogy egy adott időintervallumon belül született korosztály generációvá szerveződjön, szükség van közösen átélt katartikus élményre” – mondja Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet szociológusa. Az ifjúságkutatással és a fiatalok politikához fűződő viszonyával foglalkozó kutató szerint a politikai generáció még ennél is több: létrejötte lázadást kíván, vagyis világosan meg kell fogalmazniuk, hogy ők miben mások, mint az előttük és az utánuk jövők. Szalai Erzsébet szociológus mindezt annyival egészíti ki, hogy a politikai generációt nagyban szervezi a közös ellenségkép is.
Valuch Tibor történész 2013-as tanulmánya a történelmi traumákat, valamint a gondolkodást és a viselkedést befolyásoló hosszabb periódusokat jelöli meg a nemzedéki szocializáció okaiként. Többek közt Trianont, a Horthy-kort (ideértve a zsidótörvényeket), a második világháborúban való részvételt és a holokausztot, a kommunista hatalomátvételt, 1956-ot, a megtorlást, az erőszakos kollektivizálást, a beatkorszakot, a konszolidált Kádár-rendszert a hetvenes években, a rendszerváltást és a kétezres évek belpolitikai hidegháborúját. Karácsony Gergely volt LMP-s parlamenti képviselő, jelenlegi párbeszédes zuglói polgármester – és nem mellesleg a kérdéssel korábban foglalkozó szociológus – saját korábbi kutatására alapozva azt állítja, hogy a választókat 15 évvel a rendszerváltás után is saját vagy családjuk történelmi tapasztalata mozgatta a pártválasztást illetően. Másfél évtized elteltével is döntőnek számított az MSZMP-tagság vagy az, hogy miként vélekedtek a különböző korosztályok az előttük járókról, azok idoljairól. Mindez úgy mutatkozott meg a felmérésekben, hogy a kétezres évek közepén, mikor még de facto kétpártrendszer volt az országban, a fiatalok elsöprő többsége annak ellenére szavazott a Fideszre, hogy sokkal inkább az MSZP által hirdetett értékeket vallotta magáénak. Sőt a teljes magyar társadalmat szemlélve a nemzedéki kötődés egyszerűen felülírta a világnézetet.
