1968. január 21.: Harmincegy, dél-koreai egyenruhába öltözött észak-koreai kommandós megpróbálta elfoglalni a szöuli elnöki palotát, hogy végezzenek Pak Csong Hi államfővel. A Kék Háznak nevezett épülettől száz méterre tűzharc alakult ki, majd a merénylők elmenekültek. A hajsza után a támadók közül ketten maradtak életben, az egyiküket elfogták, a másik visszamenekült északra. Az akció során négy amerikai katona és 92 dél-koreai vesztette életét, utóbbiak között két tucat volt civil. Bosszúként Pak – az 1967-es Piszkos tizenkettő című amerikai film ötletére rímelve – 31, amnesztiával kecsegtetett bebörtönzött elítéltből képeztetett ki egy csapatot Kim Ir Szen észak-koreai vezető meggyilkolására, de az akció végül nem kapott zöld utat.
1974. augusztus 25.: Egy Japánban született koreai megpróbálta agyonlőni a függetlenség napján beszédet mondó Pak Csong Hit, de az államfő helyett annak feleségével végzett. A vallomása szerint a phenjani rezsimmel szimpatizáló, Japánban élő koreaiak által segített merénylőt felakasztották, Pakot öt évvel később a saját kémfőnöke gyilkolta meg.
1983. október 9.: Mianmar (Burma) akkori fővárosában, Yangonban három észak-koreai ügynök bombát rejtett el a Mártírok Mauzóleumában, ahová Cson Tu Hvan dél-koreai elnököt várták koszorúzásra. Cson autókonvoja azonban késett, és az időzített pokolgép helyette 17 dél-koreai kormánytisztviselővel, köztük négy miniszterrel és két elnöki tanácsadóval végzett.
1987. november 29.: A dél-koreai Korean Air légitársaság Bagdadból Szöulba tartó járata felrobbant az Andamán-tenger fölött. A fedélzeten tartózkodó 115 ember életét vesztette. A robbanószerkezetet két észak-koreai ügynök helyezte el a Boeing–707-es gépen, amikor az Abu-Dzabiban leszállt. A férfi elkövető a cigarettájába rejtett ciánkapszulára ráharapva meghalt, nő társát Bahreinben elfogták, kiadták Dél-Koreának, ahol halálra ítélték, de Ro Te Vu elnök megkegyelmezett neki. A nő azt vallotta, hogy Kim Ir Szen fia és utódjelöltje, Kim Dzsong Il eszelte ki a tervet, hogy a külföldieket elriasszák az 1988-as szöuli olimpiától.
1997. február 15.: Szöuli lakása előtt két férfi rálőtt Ji Han Jongra, aki Kim Dzsong Il második élettársának – a most megmérgezett Kim Dzsong Nam anyjának – az unokaöccse volt. Ji 1982-ben Svájcban tanult, amikor disszidált, majd Dél-Koreába érkezve sokáig titkolta a kilétét. Pénzügyi nehézségei miatt viszont szaftos történetekkel teli könyvet írt a phenjani „királyi családról”, amivel kiváltotta Kim Dzsong Il haragját. Február 26-án belehalt sérüléseibe, a merénylőit nem fogták el. Meggyilkolása figyelmeztetés volt az államalapító Kim Ir Szen harcostársának, az 1997-ben a Koreai Munkapárt titkáraként disszidált Hvang Dzsang Jopnak, hogy tartsa a száját. Az egykori főideológust is megpróbálták észak-koreai ügynökök 2010-ben megölni, de nem jártak sikerrel, a 87 éves Hvang néhány hónappal később szívroham következtében hunyt el.
