Kik vannak a spájzban?

Moszkvát nemegyszer vádolták azzal, hogy erőszakkal akar beleavatkozni más országok belügyeibe, illetve külföldön vadászik a hazájukból elmenekült ellenzékiekre.

2004. február: Pokolgépes merénylet végzett Katar fővárosában, Dohában Zelimhan Jandarbijev volt csecsenföldi elnökkel. A merénylettel kapcsolatban három orosz állampolgárt vettek őrizetbe, egyiküket – egy diplomatát – szabadon engedték, a másik kettőt életfogytiglani börtönre ítélték. Az utóbbiakat 2004 végén átadták Oroszországnak, s bár Moszkva azt ígérte, a két férfi börtönbe kerül, mindketten eltűntek szem elől. Az orosz illetékesek pedig közölték, hogy számukra semmit sem jelent a katari ítélet.

2004. szeptember: Viktor Juscsenko ukrán elnökjelölt rosszul lett, miután együtt vacsorázott az ukrán titkosszolgálat több vezetőjével. Később kiderült, a politikust minden bizonnyal dioxinnal mérgezték meg. Kijevi vádak szerint a gyilkossági kísérletet a Kreml tervelte ki, mert meg akarta akadályozni, hogy az Oroszországgal szembefordult politikus nyerje meg a választást.

2006. november: Polóniummérgezésben Londonban meghalt Alekszandr Litvinyenko, az orosz titkosszolgálat, az FSZB kiugrott tisztje. Brit vádak szerint Litvinyenkót két orosz ügynök mérgezte meg egy londoni kávézóban. A fő felelősnek kikiáltott Andrej Lugovoj jelenleg parlamenti képviselő Moszkvában, s kitüntették a hazának tett szolgálataiért. A tavaly lezárt londoni vizsgálat azt állapította meg, hogy a gyilkosságot az FSZB szervezte meg, és az akciót személyesen Vlagyimir Putyin államfő hagyta jóvá.

2008. augusztus: „A golyóinál fogom felakasztani Mihail Szaakasvili grúz elnököt” – mondta Nicolas Sarkozy francia államfővel folytatott tárgyalásán Putyin. Amikor Sarkozy megkérdezte, jól hallotta-e, amit vendége mondott, Putyin rávágta: „Miért is ne tenném, hiszen az amerikaiak is felakasztották Szaddám Huszein iraki elnököt.” Közben az oroszok elfoglalták a Grúziához tartozó Abháziát és Dél-Oszétiát, s a súlyos vereség hatására megrendült Szaakasvili pozíciója. A grúz–orosz háború az után tört ki, hogy 2007-ben – állítólag orosz titkosszolgálati részvétellel – komoly Szaakasvili-ellenes tüntetések robbantak ki több városban, aminek dacára 2008-ban újraválasztották az elnököt.

2015. november: Egy washingtoni szállodában holtan találták Mihail Leszint, Putyin elnök egykori tanácsadóját. Az ellenzéki orosz médiumok elfoglalásában vezető szerepet játszó Leszin állítólag arra készült, hogy vádalkut kössön az FBI-jal, amely pénzmosással vádolta. A vizsgálatok szerint Leszin a fejére mért ütéstől halt meg, a legvalószínűbb magyarázat, hogy részegen elesett. Többen viszont úgy vélik, a halálát nem baleset okozta.

afp / NOTIMEX / CORTESIA

2016. december: Egy Isztambulhoz közeli kisvárosban, vélhetően orosz merénylők, agyonlőtték Ruszlan Iszrapilovot, a Csecsenföld függetlenségéért egykor harcoló fegyveresek egyikét. Iszrapilov továbbra is függetlenségpárti volt, nem sokkal a merénylet előtt kezében a Független Csecsenföld által kiállított útlevéllel fényképezték le. Iszrapilov az egyike annak a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságaiból érkezett 12 embernek, akiket az utóbbi években öltek meg Törökországban. Az áldozatok közé tartozik Abdulvahid Edelgirijev, aki még 2012-ben részt vett egy Putyin-ellenes, korán hamvába holt összeesküvésben. Az államfő akkor figyelmeztette is az életére törőket. „Ha az ember állandó félelemben van, az nem élet. Ezért az kell, hogy ők, a merénylők féljenek tőlünk” – mondta Putyin. ¬