Elszabadult indulatok
A jelentős török kisebbségnek otthont adó nyugat-európai államok – köztük Hollandia és Németország – sorra akadályozzák meg, hogy Tayyip Erdogan török államfő megbízottai az európai városokba szervezett nagygyűléseken nyerjék meg külföldön élő honfitársaikat az április 16-ai törökországi népszavazáson való részvételre. Az Erdogan által kezdeményezett referendum célja, hogy jelentősen kibővítsék az ő államfői jogköreit, és Törökországot parlamentiből elnöki köztársasággá alakítsák át. Ankara felháborodott a gyűlések betiltása miatt, és amikor a hágai kormány azt sem engedte meg, hogy két török miniszter felszólaljon egy rotterdami demonstráción, Erdogan „banánköztársasághoz” hasonlította Hollandiát. Hozzátette: „Azt hittem, a nácizmusnak vége van, de tévedtem. A nácizmus tovább él Nyugaton.” Mark Rutte holland kormányfő bocsánatkérésre szólította fel Ankarát, Sigmar Gabriel német külügyminiszter pedig azt mondta, bízik abban, hogy Törökország hamarosan észhez tér. A vitába Dánia is beszállt: Lars Lokke Rasmussen kormányfő elhalasztotta török kollégájával tervezett találkozóját. Geert Wilders, a holland radikális jobboldali Szabadságpárt elnöke a török üggyel igyekezett új lendületet adni kifulladóban lévő választási kampányának. A politikus „El innen! Ez a mi országunk!” feliratú táblával jelent meg Törökország hágai nagykövetsége előtt. Törökország hivatalosan is tiltakozott: bekérették az ankarai külügyminisztériumba Hollandia nagykövetét, és közölték, elfogadhatatlannak tartják a török miniszterekkel való bánásmódot. Közben a hágai külügyminisztérium – a növekvő feszültséget látva – azt tanácsolta a holland állampolgároknak, hogy nagyon óvatosan mozogjanak Törökországban, és kerüljék el a nagyobb csoportosulásokat.
