Kinekhúzzákelanótáját?

„Az Eurovíziós Dalfesztiválon a szavazás gyakran nem arról szól, milyen volt a zeneszám, hanem arról, hogy ki a szomszédod” – fakadt ki a 2011-ben Düsseldorfban a számukra csalódást jelentő 11. helyen végzett, hazájukban az első három lemezükkel a sikerlisták csúcsáig jutott brit Blue fiúbanda tagja, Simon Webbe. Van is igazság abban, amit mond, hiszen a voksolási szokásokat elemző statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a skandináv országok és a balkáni térség államai rendre a közvetlen szomszédjaiknak adják a legmagasabb pontszámokat.

Oroszország is kiemelt helyzetben van, a világ legnagyobb országának eurovíziós versenyzői általában azokból az államokból – például Fehéroroszországból, Örményországból, Lettországból, Észtországból és Izraelből – kapják a legnagyobb támogatást, ahol magas az orosz kisebbség, illetve az oroszul beszélő polgárok aránya. Amikor pedig „fokozódik a nemzetközi helyzet”, megjelennek az ortodox testvérek is, és Szerbiából és Görögországból is tömegesen érkeznek az orosz fellépőt támogató voksok. Görögország pedig természetesen Ciprussal is „üzletel”, a két ország minden évben felülpontozza a másik indulóját. És persze láthatóak a gyűlölködés bizonyítékai is: az elhúzódó karabahi válság miatt az örmények és az azeriek valószínűleg előbb vágnák le saját kezüket, mint hogy a vetélytárs dalára szavazzanak.

Magyarország esetében viszont csak részlegesen érhetők tetten a földrajzi, illetve kulturális meghatározottság jelei. Míg a 2006–2016 között leadott voksok alapján a magyar indulók Finnországtól, Romániától, Szerbiától és Észtországtól számíthattak a legtöbb szavazatra, a magyarok valószínűleg tényleg a legjobbnak tartott dalokra voksolnak. A lista élén Ausztrália, Hollandia, Bulgária és Izland szerepel, s az első tízben csak egyetlen szomszéd, Ausztria volt. A nyelvrokonnak számító finnek és észtek a jelek szerint hiába számítanának némi testvéri támogatásra a magyaroktól.