A tökéletes boldogság világa
Szimbolikus kerítésdíszletben játszódik a színmű. A rácsok közt bárki átférhetne, de meg sem próbálnak kitörni. Belesüppednek a diktatúra által rájuk kényszerített testi, lelki, mentális megnyomorítottságba. A Kaliforniában élő tajvani-amerikai szerző, Frances Ya-Chu Cowhig missziója, hogy a társadalmi struktúrák szétverésével, az értelmiség meghurcolásával, 55 millió áldozattal járó kínai kulturális forradalomnak a hatását megmutassa. Egy isten háta mögötti faluban sokadszorra szül lányt az anya. Mivel nem fiú, a bába reflexszerűen a moslékosvödörbe hajítja a csecsemőt. Amikor az újszülött csak nem akar meghalni, apja megkönyörül rajta. Már a madárdúcból hozza vissza, ahol a bátyjától örökölt, ajnározott szárnyasai elé akarta vetni a babát. Napsugárnak nevezi el, de többé nem gyengédkedik vele. Az öccsét kell nevelnie, mert az anya belehalt a fiúszülésbe. Analfabétaként Napsugár (Mészáros Blanka) a városban csak vécétakarítással tud jövedelemhez jutni. Kudarccal végződnek előléptetésért tett próbálkozásai: szép szó, önbizalom-növelő tréning, főnöke szexuális kielégítése. Ígéretet az irodai munkára egy falusi származású, de gyökereit a hatalom és a pénz bűvöletében feledő vezetőtől kap, ha szócsöve lesz egy médiaeseményen. A betanított szöveg helyett a lány mélyszegénységről, a kritikát nem tűrő hatalomról, munkaerő-elvándorlásról beszél. Elektrosokk-kezelés a fizetsége. A drasztikus, dokumentarista és lírai elemeket elegyítő drámába a rendező Máté Gábor humort is csempészett. Áthallások erőltetésével nem kellett bíbelődnie.
