Vérszemetkaptak
A líbiai konfliktusba való orosz beavatkozást készíti elő, hogy Moszkva katonákat telepített Egyiptomba. Moszkva líbiai szövetségese az ENSZ által támogatott kormány ellen harcol.
Egyiptomi és orosz katonák közös hadgyakorlaton. Fegyverbarátság érdekből
Csöndesváltás
Süket fülek
Biztonságról, terrorizmus elleni küzdelemről és gazdasági kérdésekről esik szó Abdelfattah al-Sziszi egyiptomi államfő washingtoni tárgyalásán Donald Trump amerikai elnökkel – szivárogtatták ki napokkal a látogatás e hét eleji kezdete előtt fehér házi források. Vagyis az udvarias vendéglátó nem feszegette az emberjogi kérdéseket, miközben a 2013-ban a Muszlim Testvériség vezette kormány ellen puccsot végrehajtó, majd egy évre rá elnökké választott al-Sziszi sokak szerint keményebb kézzel kormányoz, mint az arab tavasz idején, 2011-ben a hatalomból elűzött elődje, Hoszni Mubarak.
A republikánus George W. Bush és a demokrata Barack Obama is igyekezett tolerálni az autoriter berendezkedést Egyiptom stratégiai fontossága miatt, ami évi 1,3 milliárd dolláros katonai segélyt hozott Kairónak. Ezt az egyensúlyozást mutatja, hogy Obama sürgette ugyan Mubarakot a távozásra, és támogatta a Muszlim Testvériség győzelméhez vezető választást, ám nem volt hajlandó katonai puccsnak minősíteni Mohamed Murszi államfő eltávolítását a hatalomból. Bizonyos katonai szállításokat leállított ugyan, de amikor nem ért el eredményt, azaz al-Sziszi nem enyhített az elnyomáson, Obama feloldotta a zárlatot, bár igaz, nem volt hajlandó meghívást adni Egyiptom első emberének a Fehér Házba. A felbátorodott al-Sziszi most azt is szeretné elérni, hogy Washington nyilvánítsa terrorszervezetnek az Egyiptomban újra törvényen kívül helyezett Muszlim Testvériséget.
A stratégiai érdekeknek az emberi jogok elé helyezését jelzi Washingtonban az is, hogy néhány nappal az egyiptomi elnök látogatása előtt a Fehér Ház jelezte a kongresszusnak, hogy feloldja az Obama által Bahrein ellen elrendelt korlátozásokat. Egyben felújítja a fegyverszállítást az arab tavasz forradalmi hullámának átterjedését tűzzel-vassal megakadályozó kis, Perzsa-öböl menti monarchiának, amely a térségben aktív amerikai Ötödik Flotta bázisaként szolgál.
Váltás körvonalazódik Szíria ügyében is, a Trump-kormány belenyugodni látszik ugyanis abba, hogy a véres polgárháború árán hatalmon marad Basar Asszad elnök. Múlt heti törökországi látogatásán Rex Tillerson amerikai külügyminiszter egyenesen azt mondta, hogy Asszad státusáról a szíriai emberek döntenek majd, mintha legalábbis közelgő demokratikus választásról lenne szó. Obama a szíriai polgárháború kirobbanása után Asszad távozását sürgette, és az orosz beavatkozást követően, valamint az Iszlám Állam elleni harc fontosságát belátva is csak annyira volt hajlandó, hogy az új berendezkedésig átmeneti szerepet adjon a véreskezű elnöknek. Sean Spicer jelenlegi fehér házi szóvivő azonban már a „politikai realitást” emlegette, amikor az IS elleni küzdelem szükségességéről s Asszad békén hagyásáról szólt. Majd rutinszerűen az előző adminisztrációt okolta a kihagyott lehetőségekért. ¬