Ajövőmárelmúlt

A motívumok fejjel lefelé ábrázolása a védjegye Georg Baselitznek, a kortárs nemzetközi képzőművészet egyik legnagyobb sztárjának, akinek a napokban nyílt meg eddigi legátfogóbb kelet-közép-európai kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. A „fejtetőre állítás” nem játékos ötlet, hanem egy olyan művész évtizedek alatt kikínlódott megoldása a figuratív és az absztrakt festészet közötti választás dilemmájára, aki egész életművében a határok feloldásával kísérletezik. Baselitz Hans-Georg Bruno Kern néven 1938-ban született Szászországban, 1961-ben felvett nevében szülőhelye emlékét őrzi. 19 évesen fordított hátat az NDK-nak, amikor „társadalmi éretlensége” miatt egy év után eltanácsolták a kelet-berlini képzőművészeti főiskoláról. Tanulmányait a kettészakított város nyugati felében fejezte be. Autonóm, a maga útját járó művész, akinek munkásságát szenvedélyes viták, esetenként botrányok kísérik. Legutóbb azzal az állításával vívta ki sokak haragját, hogy a nők nem tudnak olyan jól festeni, mint a férfiak. Baselitznek ma már a világ vezető múzeumaiban szentelnek önálló tárlatokat, s igen keresett a gyűjtők körében is – Hősök című emblematikus sorozatának egyik darabja éppen néhány hete ért el 7,47 millió fonttal új árrekordot Londonban.