Igénysrófolók

Az energiahatékonysági szempontok éppen akkor jelentek meg az ingatlanpiac felső kategóriás bérlőinél, amikor a gazdasági válság elmúltával a cégek növekedésnek indultak, és immár nagyobb területre van szükségük. Ezt a kettős igényt egyre kevésbé lehet a belvárosban kielégíteni. Ezért mind gyakoribb, hogy e cégek (jellemzően pénzintézetek, biztosítók, nagy, nemzetközi tanácsadók) a zömmel a kilencvenes évek közepétől bérelt belvárosi irodákból a külső kerületek felé veszik az irányt. Modernebb, jól szigetelt, energiatakarékos ingatlant egyszerűbb újonnan építeni – ahogyan azt a IX. kerületben készülő Telekom-székház is mutatja. Ezzel váltják ki a jelenlegi, Krisztina körúti központi épületet is.

Az így üresen maradó régi épületek sorsára azonban egyelőre nincs megoldás. Az Árpád híd pesti hídfőjénél álló Duna Tower irodaház ikerépületét 10 év után tavaly észrevétlenül, szinte az üzemelés alatt korszerűsítették, szigetelték és felfrissítették. A legtöbb belvárosi ingatlan esetében azonban, mint amilyen a K&H Bank amúgy patinás, Vigadó utcai irodaháza, akadályokba ütközik az átépítés és modernizálás. A tulajdonosok ilyenkor vagy továbbra is szépészeti beavatkozás nélkül adják ki az irodákat, amivel elvesztik prémium kategóriás bérlőiket, vagy fejlesztik az ingatlant. Ez utóbbi azonban az épület kötöttségei, gyakran műemléki jellege miatt akár azzal is járhat, hogy az épület funkciót cserél, például szálloda lesz belőle.