Ruszkikidehaza

A putyini Oroszországnak sohasem állt érdekében egy erős Európai Unió léte. Moszkva mindig is úgy vélte, sokkal több kompromisszumot ki tud csikarni, ha nem az uniót képviselő Brüsszellel, hanem az egyenként jóval gyengébb tagállamokkal tárgyal.

Magyarország pedig, amióta a Fidesz szakított 2010 előtti hangos Moszkva-ellenességével, és Vlagyimir Putyin orosz államfő legjobb közép-európai szövetségesévé vált, fontos lap ebben a játszmában. Az Ukrajnához tartozó Krím félsziget elcsatolása miatt nemzetközi elszigeteltségbe került Oroszország leginkább az Orbán-kormánnyal tudja demonstrálni, hogy nem maradt európai szövetséges nélkül. Moszkvának az is kapóra jön, hogy a magyar politikusok a valós veszteségeket többszörösen eltúlozva érvelnek az Oroszország elleni nemzetközi szankciók feloldása mellett.

Az oroszok dolgát könnyíti – véli Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövet –, hogy miközben a magyar kormány politikája nem konzekvens, s a több vezetőcserén is átesett külügyminisztériumból száműzték a valódi szakértők többségét, az orosz titkosszolgálatok mélyen beépültek a magyarországi polgári és katonai intézményekbe. „Nagyon sok olyan orosz üzletember tevékenykedik Magyarországon, aki nem folytat valódi üzleti tevékenységet: nincs bevétele, mégis a legjobb autókkal jár, s a legdrágább éttermekben étkezik. Valahonnan ők is kapnak fizetést” – mondja.

Magyarországon a hivatalos adatok szerint kevesebb mint tízezer orosz él, ám a valós szám ennél sokkal nagyobb. Nyina Popova, a Magyarországon megjelenő orosz folyóirat, a Rosszijszkij Kurír Centralnoj Jevropi főszerkesztője több mint húszezerre tette az orosz diaszpóra létszámát, s több mint ötvenezerre a Magyarországon élő orosz anyanyelvűek számát. Alekszij Torubarov Magyarországra menekült orosz ellenzéki szerint itt élő honfitársainak nagy része nem szimpatizál Putyinnal.

Míg Moszkva szempontjából érthető az orosz–magyar barátság mélyítése, az nem világos, hogy Magyarországnak mi haszna származik belőle. „Gazdasági okokkal nem lehet megmagyarázni azt a feltűnő szívélyességet, amivel Oroszország esetében a magyar kormány viselkedik. Nincs olyan gazdasági terület, amit az oroszok megszálltak volna, Magyarország gazdasági szempontból nem függ Oroszországtól. Még a sokat emlegetett energetikában sem igaz az, hogy a jó kapcsolat fenntartása annak a feltétele, hogy érkezzen az energia” – vélekedik Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.

Mivel Magyarország egésze nem húz hasznot a barátkozásból, Oroszország pedig nem tűnik olyan államnak, amellyel a jövőbeli látványos fellendülés érdekében lenne fontos a szoros kapcsolat fenntartása, a szakértők úgy vélik, egy szűk csoportnak áll érdekében az irracionális barátság fenntartása.

Sz. Bíró szerint egyébként nem biztos, hogy Oroszország jelentős mértékben akarná befolyásolni Orbán politikáját. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy mivel Oroszország és Magyarország is egyre inkább valódi autokráciává válik, a rendszerek logikájából következik, hogy egyre jobban hasonlítanak egymásra. „Bár a közvélekedés szerint Orbán Putyin kottájából játszik, az is igaz, hogy az autokráciákban mindenhol hasonló hatalmi mechanizmusok működnek: ugyanazok a célok és az eszközök, s egyáltalán nem meglepő, hogy Putyin után Orbán is fellép a rendszer működését akadályozó civil szervezetek ellen” – magyarázza. ¬ németh andrás