Középkori univerzitások Európában:
Bolognától Pécsig, Nagyszombatig

Alapításának idejét tekintve sorrendben a 29. egyetemnek számított a középkori Európában a 650 évvel ezelőtt életre hívott első magyar univerzitás, a jubiláló Pécsi Tudományegyetem. Baranya ősi oktatási központjának megszervezésére több mint két évszázaddal a kontinens legelső egyetemének, a bolognainak a megnyitása (1158) után került sor. A Nagy Lajos király által kezdeményezett, s V. Orbán pápa által engedélyezett felsőfokú oktatási centrum 1367-es létrehozása megelőzte többek közt a Heidelbergi és a Kölni Egyetem indulását (1385). A pécsi univerzitás nem volt azonban teljesen egyenrangú példának okáért az 1257-ben indított párizsi Sorbonne-nal, mert az utóbbinál a hittudományok oktatását is engedélyezte az egyházfő. Az első honi „studium generale” korlátozott jogosítványával távolról sem állt azonban egyedül Európában: Bologna, Padova és Pisa egyetemei a megalakulásukat követően több évtizedig szintén nem nyithattak teológiai fakultást. A hajdani pécsi tudósgyár, ahol a diákok vélhetően ugyanúgy földre terített szalmán ültek, mint társaik a hasonló külföldi scholákban, valamikor a török uralom kezdete előtt szűnt meg – a pontos dátum azonban nem ismert.