Alkotmányosáfium

BULENT KILIC

Az amerikaihoz vagy a franciához hasonló elnöki rendszert vezet be Törökország a vasárnapi népszavazáson elfogadott alkotmánymódosítás alapján – szól a Tayyip Erdogan elnök vezette hatalom érve. Szakértők szerint azonban éppen az a baj, hogy a 18 ponton változtatott alaptörvény példátlan hatalmat garantál az államfőnek, fékek és ellensúlyok nélkül, ami inkább azt jelenti, hogy a török szavazók gyakorlatilag diktátort választanak. Megszűnik a kormányfői poszt, az elnök maga nevezi ki az alelnökök mellett a minisztereket és más, magas rangú kormánytisztviselőket, parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül.

A törvényhozás csak írásos kérdést intézhet a kormány tagjaihoz, az elnökhöz nem, de bizalmatlansági indítványt már nem indíthat a miniszterekkel szemben. Az elnök egy-egy adott ügyben törvény hiányában rendeletet is kiadhat. Bármikor feloszlathatja a törvényhozást, és új választást írhat ki. Bár a parlament és az elnök elvben egymást ellenőrzi, a képviselők kezdeményezhetnek is új választást vagy vádemelést az elnök ellen, de a törvényhozás csak 60 százalékos többséggel indíthat eljárást az államfővel szemben, és a végső döntést így is az alkotmánybíróság mondja ki.

A rendszer olyan, hogy az elnök a markában tarthatja mind a parlamentet, mind a bírói ágat. Megszűnik ugyanis az, hogy az államfőnek pártok felett kell állnia, azaz hivatalosan is kapcsolatot tarthat fenn majd a saját pártjával. Erdogan esetében ez azt jelenti, hogy az uralmon lévő, általa alapított Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviselőjelölti listáját saját maga állíthatja össze, legalábbis jelentős mértékben befolyásolhatja azt. Ahogy a legfelső bírói testületek tagjait is az elnök és az általa kinevezettek jelölik ki.

A bírói kinevezések kivételével az új alkotmány nagy része 2019-ben lép életbe, amikor egyszerre tartanak elnöki és parlamenti választást. Az elnöki mandátumot két ötéves periódusra korlátozzák, így Erdogan 2029-ig maradhatna hatalmon – ha nem lenne az az aprócska kivétel, hogy a második megbízatást a parlament idő előtti választással lerövidítheti. Mert ebben az esetben az elnök harmadszorra is indulhat, tehát elvben a 2029-es választás évében történő mandátumrövidítéssel és idő előtti szavazással harmadik ötéves elnöki periódus is becsúszhat. A jelenleg 63 éves Erdogan így 2034-ig is a lakója maradhat fényűző ankarai palotájának. Úgy fest, hogy az új török alkotmány a győztes mindent visz elve alapján az elnök kezébe helyezi a végrehajtói, a törvényhozói és a bírói hatalmat. Így csak az államfő személyiségén múlik, hogy XXI. századi szultánként vagy demokrataként kormányoz-e.