Hír, érték nélkül
Világ
ÁLHÍREK ÉS HITEK
KÖZÖSSÉGI OLDALAK
DEMOKRÁCIADEFICIT

Hír,értéknélkül

Valószínűleg egyidősek az emberiséggel az álhírek, ám sohasem terjedtek a mostanihoz hasonló sebességgel. Miközben a társadalmak polarizálódnak, a közösségi oldalakon mindenki hírforrássá válhat, s egyelőre nincs recept a szándékos hazugságok kiszűrésére.

16-031-01.tif

A washingtoni pizzéria, ahol nem létező pedofilhálózatot keresett egy fegyveres. Félrevezetve
afp / NICHOLAS KAMM

Kikoránkel

A svéd iskolásokat a számítógépes programozás mellett 2018-tól kezdve arra is megtanítják, miként tegyenek különbséget a megbízható és a gyanús hírforrások között. „Sokáig naivak voltunk, s úgy gondoltuk, az információs társadalomban a tudás teljes tárháza egyetlen klikkelésre van tőlünk, s nem kell olyan sokat fejben tartanunk a világról, mint korábban. A valóság ennek az ellentéte. Meg kell tanulnunk rendesen írni, olvasni és számolni, hogy ne tudjanak becsapni bennünket. Azt is tudnia kell mindenkinek, hogy melyek a komoly médiumok és melyek a propagandaoldalak” – magyarázta a tananyagbővítést Gustav Fridolin oktatási miniszter.

Nem ez lesz az első álhírellenes program. Svédországban a királyi család tagjaitól kezdve a képregények hőseiig mindenki azt magyarázza, mennyire fontos a forráskritika. A skandináv országban is érezhető az álhírek jelenléte: az Ipsos közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek nyolcvan százaléka mondta azt, hogy a szándékosan terjesztett hazugságok valamilyen mértékben hatással vannak véleményének alakulására.