Megfogtaasátorfáját
A balatoni kempingeket is einstandolja a turisztika hazai királyává avanzsáló Mészáros Lőrinc, akinek nyomulásában a fő motivációt a tópart fejlesztésére szánt 365 milliárd forint közpénz jelentheti.
Alkalmi vétel
Hit,remény,eladás
Bíznak-e a kisbefektetők Mészáros Lőrincben és csapatában? – ez itt a kérdés. Pontosabban: erről kell dönteniük május 15-e déli 12 óráig, ameddig nyitva áll a Konzum részvényeire tett nyilvános felvásárlási ajánlat. Ezt a Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért (képünkön) érdekeltségi körébe tartozó Konzum PE Magántőkealap tette, amely már most is 22,5 százalékos pakettet birtokol a Konzumban. Az egész csapat pedig 75 százaléknyit, ezért is kellett a vételi ajánlatot megtenniük.
A részvények mindössze 15,1 százaléka van kistulajdonosoknál, akiknek a Konzum igazgatósága sajátos módon azt javasolja, hogy ne adják el papírjaikat a meghirdetett 86,64 forintos árfolyamon. Mert, bár ez a törvényes minimum, amióta Mészáros színre lépett, a Konzum kurzusa látványosan megugrott, március 8-án például 200 forint fölé is került. Április elején is 120 forint felett járt, amióta pedig az MNB jóváhagyta a vételi ajánlatot, ismét átlépte a 140-et. Feltehetőleg megéri tartani a papírokat, miután az igazgatóság szerint a tőzsdén maradó cég a Hunguest szállodalánc megszerzése után további hazai és régióbeli terjeszkedésre készül.
Némi gyanakvásra okot adhat azonban, hogy a nőnapon közhírré tett felvásárlási szándékot meglehetősen későn, csak április 11-én hagyta jóvá a Magyar Nemzeti Bank a szokásos tíznapos ügymenet helyett. Azért történhetett így, mert az MNB-nek pótlólagos kérdései voltak a céghez. Ez éppen azzal függhet össze, hogy az ajánlott ár törvényes ugyan, de roppant előnytelen az elmúlt hetek tőzsdei árazásához képest. Ám meglehet, a mostani árfolyam nem a cég páratlanul ígéretes üzleti kilátásainak szól, hanem – tekintettel a piacon forgó csekély részvényhányadra – spekuláció. Azt sem lehet tudni, hogy Mészáros milyen árfolyamon vette – tőzsdén kívüli ügyletben – a maga közel 20 százalékos csomagját. Pedig ez azért is lényeges információ lenne, mivel a tőkepiaci törvény nem feltétlenül az elmúlt időszak piaci átlagárához köti a minimális felvásárlási árfolyamot, hanem az ajánlattevő és a hozzá kapcsolt tulajdonosok megelőző, 180 napon belüli, tőzsdén kívüli vételi szerződéseiben szereplő árakhoz – amennyiben azok magasabbak. A jelek szerint az MNB végül nem talált kivetnivalót az ajánlatban.
Mindezek után a Konzum elnöke, Jászai Gellért arra biztatja a kistulajdonosokat, hogy a jövőben is gyakoroljanak kontrollt a cég felett. Kérdés, mennyit ér az MNB többségi tulajdonában álló tőzsdén az átláthatóság és az ellenőrizhetőség. Mészáros és üzlettársai például homályos körülmények között szerezhettek irányítási jogot mind a Konzum, mind az egykori Buda-Cash-érdekeltség, az Opimus felett. Március közepén az utóbbi papírjaira is nyilvános felvásárlási ajánlatot tettek, ám arra még nem kapták meg az MNB-től az engedélyt. Közben a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezete kezdeményezte a jegybanknál, hogy vizsgálja ki, törvényesen szerzett-e Mészáros és köre ekkora befolyást az Opimusban. Az ajánlat elfogadását amúgy az Opimus igazgatósága sem javasolja a kisbefektetőknek.
Bár arra nincs garancia, hogy kifizetődő lesz bízni bennük, ahhoz nem fér kétség, hogy a két, egymással összefonódott tőzsdei cég jó üzleteket köthet. Mészárosék immár nemcsak állami tendereket nyerhetnek, hanem önkormányzati vagyont is kezelhetnek. Legalábbis ez derült ki Jászai minap tett nyilatkozatából, miután a Konzum megszerezte számos, részben települési tulajdonban álló Balaton-parti kemping üzemeltetési jogát. ¬
