Házipénztár
Elterelő hadműveletként is felfogható, hogy színre lépett az MKB két, Matolcsy György jegybankelnökhöz köthető tulajdonosa. A többi, rejtélyes részvényes Orbán Viktor köreihez tartozhat.
Tízmilliárdostörténet
Az MPF-birodalom három legnagyobb itthoni társaságának összesen körülbelül 35 millió eurós faktoringkeretet nyitott az MKB tavaly nyáron, miután megnyerte az erre kiírt tendert. Az MPF-csoport csiszolószerszámokat, géptartozékokat, fűtő- és hűtőkészülékeket és azok alkatrészeit gyártja. Főtulajdonosa Felcsuti Zsolt, a 110 milliárd forintosra becsült vagyonával a leggazdagabb magyarok friss listáján a hetedik, egyben a 17. legbefolyásosabbnak tartott üzletember.
Az ügylet éppen akkor történt, amikor az MKB három vásárlójának ki kellett fizetnie az összesen 37 milliárd forintos vételárat. Az máig sem tudható, kik állnak a rejtélyes, Luxemburgban bejegyzett Blue Robin Investments Alap mögött, s milyen forrásból teremtették elő a rájuk eső summát. „Semmi közünk az MKB privatizációjához, az alap nevében fellépő indiai üzletember nevét is csak a sajtóból hallottam” – szögezte le Felcsuti a HVG-nek. Rakesh Kumar Aggarwal is üzletel Szingapúrban, ahová az utóbbi években az MPF-cégcsoport áthelyezte központi holdingvállalatát. Ez azonban nem ritka manapság, például Csányi Sándor OTP-bankvezér is alapított ott vállalatot.
Az MPF Meta Zrt. 17 millió, az MPF-Fég Kft. 10 millió, az MP Widenta Kft. pedig 8 millió eurós faktoringszerződést írt alá az MKB-val, vagyis maximum ekkora összegben adhatnak el vevőköveteléseket a banknak. A cégek multinacionális vállalatoknak adják el a termékeiket, amelyekért a vevők 90–120 napos határidőre fizetnek, s erre az időszakra vásárolja meg a bank a követeléseik 75 százalékát. „Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója előnyös ajánlatot tett, azt mondta, miután kitisztították a pénzintézetet, bővíteni szeretnék a nagyvállalati ügyfélkörüket” – mesélte Felcsuti a kondíciók ismertetése nélkül.
A tavaly 115–118 milliárd forint körüli éves nettó árbevételt és tízmilliárdos nagyságrendű profitot termelő, Európában, Amerikában és Ázsiában jelen lévő MPF gyökerei 1976-ra nyúlnak vissza, amikor Felcsuti édesapja elindította a vállalkozást. A rendszerváltás után Amerikában jegyeztek be holdingvállalatot, majd Szingapúrba települtek át, „mivel az nem rosszízű offshore-központ”.
A nagyvállalkozó nem is érti azt a szárnyra kapott feltételezést, hogy az MKB-nál felhasználható keretösszeget továbbutalták volna Szingapúrba, ahonnan senki sem követhetné az útját. „Soha nem akartunk pénzintézetet venni” – mondta. A magyar leányok az elmúlt években összesen 1,5–2 milliárd forintot fizettek ki osztalékként a szingapúri anyának, amelynek 88 százalékban Felcsuti, 6-6 százalékban pedig két magyar cégtársa a tulajdonosa. A holdingot éppen átszervezik. Az eredeti szingapúri társaságot idén március 1-jén bezárták, s ekkortól újat működtetnek, aminek a neve, az MPF Holdings SEA Pte Ltd., majdnem megegyezik a régiével. Székhelye és 105 millió eurós jegyzett tőkéje is ugyanaz. „Nem akarunk semmit eldugni. Átállunk az IFRS-rendszerű könyvelésre, és ezt a nemzetközi könyvvizsgáló cégek tanácsára sokkal egyszerűbben tehetjük meg egy új céggel” – indokolta a változtatást Felcsuti.
