A jövő év vége helyett már az idén október 15-én az urnához járulnak a szavazók Ausztriában. A kormánykoalíció felbomlását a Néppárt (ÖVP) elnökének, az alkancellári és gazdasági miniszteri tárcát is betöltő Reinhold Mitterlehnernek a múlt heti váratlan lemondása indította el. A politikusnak elege lett abból, hogy nagyobbik koalíciós társától, a szociáldemokrata párttól (SPÖ) szüntelen támadások érték. De a saját pártjának vezetői is rendszeresen szembementek vele. Mitterlehner tíz éven belül a negyedik elnök volt az ÖVP élén. Az utódlását a jelenlegi külügyminiszter, a 30 éves Sebastian Kurz (képünkön) csak úgy vállalta el, ha korlátlan hatalmat kap, azaz elődjeivel ellentétben a tartományi és érdekvédelmi szervezetek döntéseit is megvétózhatja. Nem csupán az elnöki pozíció megerősítését tudta elérni, hanem azt is elfogadtatta az ÖVP vezetőivel, hogy az előrehozott választáson a 71 éve alakult párt Lista Sebastian Kurz – Új Néppárt (Liste Sebastian Kurz – die neue Volkspartei) néven indul. Az SPÖ kereken egy éve megválasztott elnöke, Christian Kern kancellár Alexander Van der Bellen államfőnek és a parlament ellenzéki pártjainak nyomására ment bele az előrehozott választásokba. Kikötötte ugyanakkor, hogy a koalíció előtt álló, elfogadásra érett programokat előbb fejezzék be, azaz június végéig folytassák a közös kormányzást. Azt a javaslatát viszont nem fogadta el Kurz, hogy a Néppárt új vezéreként, a munka végeztéig vegye át az alkancellári pozíciót, jelképesen is megosztva vele a kormányzás felelősségét. Így a harmadik legmagasabb állami tisztséget a következő hónapokban Wolfgang Brandstetter igazságügy-miniszter tölti majd be. A közvélemény-kutatásokat jelenleg a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) vezeti, a második az SPÖ, és Kurztól azt várják, hogy jelentősen javít a tőlük leszakadva harmadik ÖVP helyzetén. Ami azért is remélhető, mert a kancellári népszerűségi listát 35 százalékkal Kurz vezeti, a 25 százalékos Heinz-Christian Strache FPÖ-vezér előtt.
