Nehézkövetni

Állam volt az államban, de politikai machinációi mellett a modern bűnüldözés kereteit is megteremtette J. Edgar Hoover, akit 1924-ben Calvin Coolidge elnök nevezett ki az 1908-ban megalapított Nyomozó Iroda (BOI) élére, s aki 1935-ben létrehozta annak utódját, a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI). Hoover végül összesen nyolc elnököt szolgált, és egyikük sem próbált szembeszállni vele. Richard Nixon fontolóra vette, hogy leváltja, de a politikai következmények miatt nem merte megtenni, pedig az igazgató túllépte a nyugdíjba vonulásra megszabott 70 éves kort. Így Nixon alighanem megkönnyebbült, hogy Hoover 1972. május 2-án, 77 éves korában, szívrohamban elhunyt. A legtovább hivatalban volt FBI-igazgató politikai súlyát mutatja, hogy a temetését annak idején mind a három amerikai országos tévécsatorna élőben közvetítette.

A washingtoni kongresszus aztán gondoskodott arról, hogy soha többé senki se jusson olyan befolyáshoz, mint Hoover. 1972-ben úgy döntöttek a törvényhozók, hogy az FBI igazgatói posztjára továbbra is az elnök javasol ugyan, de a jelöltet a szenátusnak meg kell szavaznia. Négy évvel később pedig arról hoztak törvényt, hogy a kinevezés tíz évre szól. Ez egyszerre jelentett felső korlátot, és garantálta a függetlenséget az alkotmány értelmében legfeljebb két mandátumra, azaz nyolc évre megválasztható elnöktől.

Az FBI igazgatói közül egyvalaki töltötte ki a tíz évet, sőt túl is szolgálta azt: a történetesen egy héttel a New York és Washington ellen intézett 2001. szeptember 11-ei terrortámadás előtt hivatalba lépett Robert Mueller. A szenátus 2011-ben egyhangúlag döntött a hosszabbítás mellett, amit Barack Obama elnök kért, arra hivatkozva, hogy nemzetbiztonsági okokból szükség van a poszton az állandóságra, mert a védelmi minisztérium és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élén változás zajlik. Mueller közmegelégedésre még két évig végezte igazgatói munkáját.

Mindig volt persze alkalom, hogy az FBI első embere lemondjon, amire általában akkor került sor, ha belefáradt a munkába, az azzal járó konfliktusokba, vagy az irányítása idején botrány tört ki. Az utóbbira példa az 1993-ban hivatalba lépett Louis Freeh, akinek az okozta a végzetét, hogy 2001-ben lebukott az 1985 óta Moszkvának kémkedő, és ezzel súlyos károkat okozó Robert Hanssen.

James Comey előtt egyetlen igazgatót rúgtak ki. A Ronald Reagan által 1987-ben kinevezett William Sessions – aki csak névrokona Jeff Sessions jelenlegi igazságügy-miniszternek – feje fölött már az 1990-es évek elején gyűltek a felhők, elvesztette a beosztottjai bizalmát, szakmailag alkalmatlannak tartották, és etikai vizsgálat folyt ellene. Kiderült, hogy 111 alkalommal vitte magával a feleségét az FBI repülőgépén anélkül, hogy a szabályoknak megfelelően kifizette volna a rá jutó útiköltséget. Volt, hogy FBI-géppel szállíttatott négy fehér nyírfahasábot New Yorkból Washingtonba, hogy a felesége azokkal dekorálhassa a házukat. Azt is etikátlannak találták, hogy 11 esetben szervezte úgy a hivatalos útját, hogy meglátogathassa a San Franciscóban élő lányát. Az autója csomagtartójában pedig egy töltetlen lőfegyvert tartott, hogy a gépkocsi hivatalos járműnek minősüljön, és ne kelljen utána adót fizetni. Mindezek dacára közölte, csak akkor hajlandó lemondani, ha 1993 végéig hivatalban maradhat, mert akkor évi 5 ezer dollárral magasabb lesz a nyugdíja. Bill Clinton elnök megunta, és 1993. július 19-én menesztette. ¬

¬ 2015. március 2.: A The New York Times amerikai napilap megírta, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként, a szabályokat megszegve, a családi otthonukban üzemeltetett szerverre kapcsolt e-mail-postafiókjáról intézte a hivatali ügyeit. Clinton április 12-én jelentette be, hogy indul a demokrata elnökjelöltségért.

¬ 2015. július 23.: Ugyancsak a The New York Times írta meg, hogy az FBI július 10-én vizsgálatot indított Clinton ellen azzal a gyanúval, hogy bizalmas és titkos minősítésű elektronikus levelek is megfordultak a magánszerverén.

¬ 2016. június 28.: Az arizonai Phoenix repülőterének kifutópályáján álló gépen Loretta Lynch igazságügy-miniszter találkozott Bill Clinton volt elnökkel, Hillary férjével. Bár hangsúlyozta, hogy a vizsgálatról nem esett szó, a felháborodásra reagálva kijelentette, fenntartás nélkül elfogadja az ügyészek vagy a szövetségi ügynökök végkövetkeztetését az ügyben.

¬ 2016. július 2.: Az FBI három és fél órán keresztül hallgatta ki Hillary Clintont.

¬ 2016. július 5.: James Comey FBI-igazgató sajtókonferencián közölte: a vizsgálat azt állapította meg, hogy Clinton külügyminiszterként kirívó gondatlanságot mutatott a titkos és bizalmas e-mailek kezelésében, de az FBI nem javasol vádemelést az ügyben. Az FBI vezetőjétől példátlan nyilvános fellépést azzal magyarázták, hogy az előző hónapban a hátrább lépésével Lynch lényegében Comey kezébe tette a döntést.

¬ 2016. október 7.: A WikiLeaks szivárogtatóportálon megjelentek Clinton kampányfőnökének, John Podestának a feltört e-mail-fiókjából származó elektronikus levelek.

¬ 2016. október 28.: Az elnökválasztási kampány finisében Comey újabb sajtótájékoztatót tartott, közölve, hogy a Clinton-főtanácsadó Huma Abedin számítógépén talált e-mailek miatt újranyitják a vizsgálatot. A Clinton-tábor ezt fontos tényezőnek tartja abban, hogy a demokrata jelölt elvesztette a november 8-ai elnökválasztást. A szavazás előtt két nappal az FBI-igazgató kijelentette, továbbra sincs ok a vádemelésre.

¬ 2017. január 6.: Az amerikai hírszerző közösség a jelentésében azzal vádolta Oroszországot, hogy hackeléssel, kiszivárogtatással és álhírek terjesztésével megpróbálta befolyásolni az elnökválasztást Clinton kárára, a végül győztes republikánus Donald Trump javára. Trump nem fogadja el a jelentés következtetéseit, Moszkva tagadja a beavatkozást.

¬ 2017. február 13.: Mindössze 24 nap után lemondott Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó, miután kiderült: valótlanságot állított, amikor azt mondta, hogy december 29-én – három héttel Trump beiktatása előtt – csak egyszer tárgyalt a washingtoni orosz nagykövettel, és akkor sem került szóba a Moszkva elleni szankciók kérdése.

¬ 2017. március 20.: Comey a képviselőház hírszerzési bizottsága előtti meghallgatásán megerősítette, hogy vizsgálatot folytatnak annak kiderítésére, Trump kampányának emberei összejátszottak-e az oroszokkal.

¬ 2017. május 9.: Trump azonnali hatállyal felmentette az FBI igazgatói posztjáról Comey-t.