Sérülékeny
szépújvilág
Számítógépek százezreit fertőzte meg 150 országban a legújabb zsarolóvírus, amely abban különbözött elődjeitől, hogy teljes hálózatokat is megbénított. Ha a világ nem tanul a támadásból, hasonló újabb eset akár katasztrófát is okozhat.

Óvatlan felhasználók

Emlékezeteskiberakciók
A számítógépes férgekkel végrehajtott igazolt első támadás Robert Tappan Morris nevéhez fűződik. Az amerikai szakértő 1988-ban állítólag csupán az internet kiterjedtségét akarta megmérni, ám a Morris-féreg számítógépek ezreit bénította meg. Bár csalásért három év felfüggesztett börtönre ítélték, a karrierje nem tört meg: jelenleg is oktat a Massachusettsi Műegyetemen (MIT). Vannak történészek, akik szerint volt egy korábbi akció is. Úgy vélik, 1982-ben azért robbant fel a transzszibériai gázvezeték, mert a CIA olyan fertőzött szoftvert adott el egy szovjet kémnek, amely szétrombolta az áramlást szabályozó programot.
1995-ben a Los Angeles-i Kevin Poulsen hackelte meg a város telefonhálózatát. Az akció eleinte sikeresnek tűnt: miután kedvére blokkolta a hívásokat, elérte, hogy ő legyen az a betelefonáló, aki az egyik rádióállomástól megnyerheti a felajánlott Ferrari sportkocsit. Néhány nappal később viszont lebukott, s Ferrari helyett három év börtönt kapott. Végül jó útra tért, ő lett az egyik legismertebb amerikai számítógépes újságíró.
2007-ben Észtország vált az első, politikai indíttatású átfogó kiberhadművelet áldozatává. Röviddel az után, hogy Tallinnban úgy döntöttek, a központból az egyik külvárosi temetőbe helyezik át a szovjet felszabadítási emlékművet, a valószínűleg Moszkvához köthető hackerek túlterheléses támadást intéztek a balti ország számítógépes hálózatai ellen.
A valódi háborúval egyszerre indított első, 2008-as kiberhadművelet is Oroszországhoz fűződik. Amint Moszkva utasítást adott a hadseregnek a Grúziától elszakadni kívánó Dél-Oszétia és Abházia megsegítésére, az észtországihoz hasonló túlterheléses akció indult a grúziai rendszerek ellen.
2010-ben fedezték fel a már három éve pusztító Stuxnet vírust, amelyet valószínűleg izraeli és amerikai szakemberek fejlesztettek ki, hogy tönkretegyék az iráni atomprogram sikeréhez szükséges urándúsító centrifugákat. Az irániak a Siemens egyik rendszerirányító programját használták, s a német cég szoftverére írt Stuxnetet valószínűleg egy belső ember pendrive-ról telepítette az internettől elzárt rendszer egyik gépére. A kiszabadult Stuxnet nem csak Iránban rombolt, a fertőzött gépek kétötöde más országban működött.
2012-ben a valószínűleg ugyancsak 2007 óta garázdálkodó Red October vírust fedezték fel. Az orosz Kaspersky Lab adatai szerint az európai és posztszovjet államok ellen használt kártékony program államtitkok után kutatott. Főként követségek, minisztériumok, katonai létesítmények és kutatóintézetek voltak az áldozatok között. ¬