Mindenkövetmegmozgatnak
A reformerként újra elnökké választott Hasszán Rohani mozgástere a hibrid iráni rendszerben szűk ugyan, de befolyásolhatja a legfőbb vallási vezető utódlását.
A reformerek sikere
TrumpszerintaKözel-Kelet
Azon viccelődtek washingtoni kommentátorok, hogy az a Donald Trump tartott előadást Szaúd-Arábiában muszlim vezetőknek, aki a múlt évi elnökválasztási kampány során erőszakos és kibékíthetetlen vallásnak nevezte az iszlámot. Első külföldi látogatásának első állomásán, Rijádban több mint egymilliárd embert képviselő, félszáz, muszlim többségű ország vezetői előtt elmondott vasárnapi beszédében tanácsadói javaslatára ki kellett volna hagynia a „radikális iszlám terrorizmus” kifejezést. Ami csak félig sikerült, mert összekeverte a politikai mozgalomra utaló iszlamista (islamist) és magát a vallást jelentő iszlám (islamic) szavakat. A fellépése mégis kedvező fogadtatásra talált. A terroristák elűzéséről szóló felszólításai mellett ugyanis csak a meghívottak között egyébként nem szereplő Iránt nevezte meg a militáns csoportok fő támogatójaként és pénzelőjeként. Holott Hillary Clinton volt külügyminiszter a WikiLeaks által éppen vasárnap közzétett 2009-es diplomáciai levelében azt állította, hogy szaúdi donorok a legfőbb támogatói a szunnita terrorista csoportoknak, Rijád pedig nem tesz komoly erőfeszítést a pénzügyi csapok elzárásáért.
Trump látogatása alatt – az előző washingtoni kormányzat alatt megrendült amerikai–szaúdi szövetség megerősítéseképpen – 110 milliárd dolláros fegyvereladási szerződést kötöttek, valamint összesen 200 milliárd dolláros energetikai és egyéb üzleti megállapodást írtak alá. Szaúd-Arábia ilyen ütemű fegyverkezését Irán akár komoly fenyegetésnek is tekintheti. A rivális Rijád és Teherán Szíriától Jemenig több országban is szemben áll egymással, és félő, hogy a szaúdiak kitömése amerikai fegyverekkel csak tovább destabilizálja a térséget.
Annál is inkább, mert a hétfőn Izraelbe továbbutazott Trump Jeruzsálemben is folytatta Irán-ellenes figyelmeztetéseit. Emlékeztetett a veszélyre, hogy Teherán esetleg atomfegyverhez juthat, és arra próbálja ösztökélni az egymással diplomáciai kapcsolatokkal nem rendelkező zsidó államot és az öbölbeli arab monarchiákat, hogy működjenek együtt az Irán által támogatott erőszakos csoportok ellen. Ezt a kezdeményezését kétségtelenül segítené, ha megoldást találna az izraeli–palesztin konfliktusra. Trump külön tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel és Betlehemben Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, és fogadkozott, hogy mindent megtesz a béke érdekében. Konkrét javaslatok azonban egyelőre nem öltöttek testet.
Kétségtelen, hogy Trump és elődje, Barack Obama külpolitikája leginkább Iránnal kapcsolatban tér el. Abban azonban a mostani washingtoni kormány sem változtatott, hogy a szunnita Iszlám Állam (IS) legyőzése az USA prioritása. Teherán több olyan csoportot is támogat, amelyet Nyugaton terroristaként tartanak számon, de ezen aligha változtat, ha Washington szemet huny a szunnita arab országok és a szélsőséges szervezetek kapcsolatai felett.