Utazókiállítás

Egy évtizeddel az után, hogy Carl Benz 1886-ban szabadalmaztatta gázmotorhajtású járművét, Budapest utcáin is megjelentek az automobilok. A Benz-gyár fennmaradt iratai szerint 1896 júliusában indult el az első négykerekű – természetesen vonaton – Mannheimből a magyar fővárosba. Ahogy az állam nem tudta hová sorolni az újdonságot – egy évvel korábban egy osztrák vásárló automobilját hintóként plusz kilós vasként vámolták el a trieszti fináncok –, úgy a budapesti hivatalosságok is tanácstalanok voltak, mit kezdjenek az újfajta szerkezettel. A Városháza előbb az építési ügyosztályát, majd annak érthető húzódozását látva a Mérnöki Hivatalát bízta meg az engedélyezéssel – ecsetelte az automobilizmus magyarországi elterjedésének bürokratikus bonyodalmait Négyesi Pál autótörténész a pesti Lánchíd tövében horgonyzó Kossuth Múzeumhajón a közelmúltban tartott előadásában. A hivatal munkatársai a csodamasinán körbefurikázták a várost, és a vérfagyasztó utazás tapasztalatai alapján arra jutottak, hogy nem a járműnek, inkább a sofőrjének van szüksége engedélyre. 1901-ben aztán megszületett az első automobil-közlekedési szabályrendelet is, e szerint csak olyan ló nélküli hintót lehetett forgalomba állítani, amelyet a „meghívott műegyetemi tanárból, a magyar automobil-club egy tagjából és a főkapitányság küldöttjéből” álló bizottság arra alkalmasnak ítélt.

Az előadás is része azoknak a programoknak, amelyekkel a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, miután városligeti főépületét két éve bezárták, megpróbálja fenntartani a látogatók érdeklődését. Merczi Miklós, az intézmény főosztályvezetője szerint ez a céljuk a 104 éves gőzösön zajló HajóHíd Estek című előadásoknak, amelyeken a Közlekedik a főváros és a Buszos könyv szerzője, Legát Tibor beszélget az aktuális téma szakértőjével. Márciusban Rákosi Mátyás metrója – az 1950-ben elkezdett, majd négy év múlva abbahagyott budapesti földalatti-építés – volt a téma, áprilisban a székesfőváros tömegközlekedésének száz éve került elő. Legközelebb a fővárosi troliközlekedés érdekességei lesznek terítéken, a későbbre tervezett témák között pedig szerepel a zugligeti villamos históriája és a szocreál vasútállomás-építészet vagy a Budapest környéki HÉV-ek aranykora is.