Avagymárnemelég
Jól mutat a házon, és sokat lehet fogni a gázszámlán a hőszigeteléssel, de kísérlet is bizonyítja, hogy húszéves kazánnal mégsem biztos, hogy ez megy.
Sokszor mérj, tovább érsz!
AKádár-kockaelvanvetve
Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimumkövetelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU 2012-ben annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A vizsgálat elvégzéséhez az Energiaklub is adott műszaki-gazdasági számításokat a kérdésben akkor illetékes Belügyminisztériumnak. Az uniós módszertan az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálta a harmincéves használat alatt jelentkező energiaköltségeket is. A szakmai civil szervezet eredményei szerint a meglévő lakóépületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, vagyis az a legdrágább a lakók számára, ha az épületet nem újítják fel, hanem marad az eredeti, energiapazarló állapotában. Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az úgynevezett Kádár-kockák esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt közel 13 millió forint globális költség merül fel az épületben, mai forintértéken, míg a szigorúbb feltételeket teljesítő felújítás esetén a beruházást is magába foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul. „Az Energiaklub vizsgálatai szerint az így elérhető jelentős energia-, szén-dioxid- és költségmegtakarítások indokolttá teszik a szigorúbb követelmények alkalmazását. A magyar államnak segítenie kell azonban a lakosságot az energiahatékony építkezések és felújítások elindításában, mert a klímaváltozás elleni küzdelem társadalmi, gazdasági és környezeti érdek egyszerre, vagyis közérdek. A magyar lakosság mintegy háromnegyedének nincs komolyabb megtakarítása, és elenyésző hányada tud vagy mer hitelt felvenni. Ezért van szükség széles körű, jelentős volumenű támogatási programra az állam részéről, ami a beruházások előfinanszírozásában segíti azokat, akik ezt amúgy nem tudják megtenni” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója.